Az EY sorozatban harmadik éve támogatja szakmai partner­ként és tanácsadóként a Budapesti Értéktőzsdét a kiadvány elkészítésében, illetve az ötven cég/vállalkozó kiválasztásában.

Az alábbi rövid elemzésben igyekszünk összefoglalni az öt­venek csoportjának kulcsjellemzőit, illetve tágabb keretbe helyezve összehasonlítjuk őket a magyar gazdaság többi szereplőjével.

Ebben az évben is nagyon változatos történeteken keresz­tül ismerhetünk meg ötven vállalkozást az alapításuktól kezdve napjainkig, rávilágítva a sikereikhez vezető életutak nehézségeire és azok kezelésére.

Összevetve a tavalyi kiadvánnyal, a BÉT50 2019 az alábbi főbb pontokon mutat szembetűnő sajátosságokat.

  • Az előző kiadványtól eltérően – egy-két céget leszámítva – ebben az évben ismételten főleg a 2010 előtt alapított társaságok kerültek előtérbe. Bebizonyosodott az idén is, hogy sok olyan rendszerváltás környékén alapított, sike­res cég működik Magyarországon, amelyeket nem fel­tétlenül ismer a nagyközönség, holott büszkék lehetnek arra, amit elértek.
  • Míg két évvel ezelőtt az élelmiszeripar, tavaly pedig az IT-szektor képviselői voltak fókuszban, az idei kiadvány gerincét a gazdaság számára nem kevésbé fontos gyár­tó cégek adják.

Az ötvenek a magyar gazdaságban

Az ötvenek_1.jpg2018-ban az ötvenek összesen 605,6 milliárd forint árbe­vételt értek el, amelyhez nem kevesebb mint 73,3 milliárd forint EBITDA (adózás, kamatfizetés és bevétel, valamint amortizáció előtti nyereség) párosult. Az ötvenek által al­kalmazott munkavállalók száma meghaladja a 11 ezer főt.

A 2019-es BÉT50 kiadvány cégeinek átlagos tavalyi árbevé­tele 12,4 milliárd forint volt, átlagos EBITDA-juk pedig 1,5 milliárdra rúgott. Összehasonlítva ezeket a főbb mutatókat az Opten által az egymilliárd forintnál nagyobb árbevéte­lű magyar társaságokkal, az látszik, hogy az ötvenek átlagos árbevétele 2018-ban közel hatvanhárom, míg az átlagos EBITDA-juk százkilenc százalékkal haladja meg az egymilli­árd forintnál nagyobb társaságok ugyanezen mutatóit.

A kiadványban szereplő vállalatok összesített árbevéte­le 2017-ben tizenöt, míg 2018-ban tizenkilenc százalékkal emelkedett az előző évekhez viszonyítva. Ugyanezen idő­szakok alatt a cégek EBITDA-mutatói három és harminckét százalékkal nőttek, ennek eredményeképp 2018-ban átla­gosan 12,1 százalékos EBITDA-marzs mellett működtek az ötvenek.

Iparági megoszlás

A 2019-es kiadványban szereplő vállalkozások többsége (20) a gyártó szektorból került ki, amelyek közül sokan fon­tos beszállítói a Magyarországon működő multinacioná­lis gyáraknak. Emellett természetesen ezek a gyártó cégek jelentős tudásbázist és know-how-t hoztak létre hazánk­ban, amelyet hasznosítva kiléptek a nemzetközi piacra is. A szolgáltató szektor (12) képviseli a második legnagyobb csoportot, amelynek tagjai igen széles tevékenységi kört fednek le a minőség-ellenőrző cégtől kezdődően a mun­kaerő-kölcsönzésen át az étteremi hálózat üzemeltetéséig bezárólag. Közel hasonló arányban találhatók meg az idei kiadványban a kereskedelem (6), az IT (4), az élelmiszeripar (4) és az ingatlanszektor (3) szereplői.

Az ötvenek_3.jpg

Gyártó cégek

2018-ban is elmondható, hogy a feldolgozóipar jelentősen hozzájárult a magyar gazdasági növekedéshez. A gyártó cé­gek azonban nemcsak pénzügyi teljesítményükkel járultak hozzá a bővüléshez, hanem jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, valamint a KSH adatai alapján a beruhá­zások közel harmadáért is felelnek.

A hazai feldolgozóipar továbbra is meghatározó szereplő­je az autógyártás és a kapcsolódó beszállító cégek, ame­lyek közül a 2019-es BÉT50 kiadványban is szerepelnek néhányan (pl. Simon Műanyagfeldolgozó, Robot-X, Elme Automatika). Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek az autóipar helyett réspiacokra és speciálisabb iparágak­ra fókuszálnak. Ilyenre példa az idei évben a többek között konvektorokat gyártó MPF Csoport, a technikai ruházato­kat fejlesztő és gyártő PI-ER Kft., a vasúti gépjárműgyártás­hoz kapcsolódó termékek előállításával foglalkozó CNC Ra­pid Kft. vagy az Almási Ipari és Kereskedelmi Kft., továbbá a speciális gépek és eszközök gyártásával foglalkozó Hafner Pneumatika Kft.

A KSH adatai alapján 2018-ban a hazai iparban a gumi-, a műanyag-és az építőanyag-ipar bővült a legnagyobb mér­tékben, amelyek meghatározó szereplői a BÉT50 kiadvány­ban is reflektorfénybe kerültek (Mikropakk Kft., Masterplast Nyrt., PEMÜ Zrt.).

Az ötvenek_4.jpg

Az ötvenek körében számos olyan cég is megtalálható, amely főként az exportpiacra termel, akár saját márkás ter­mékeket (MPF Industry Group, Herendi Porcelánmanufak­túra), akár más márkák számára bérgyártás keretében (PI-ER Technical Kft.).

Az autógyártás és a gépipar mellett az idén találkozha­tunk társaságokkal a textilipartól (PI-ER Technical Kft.) az üveg-és porcelángyártás (Észak Üvért Kft., Herendi Porce­lánmanufaktúra) szereplőin át napelemet gyártó cégekkel (CoreComm SI Kft.) is.

Földrajzi megoszlás

A korábbi kiadványokhoz hasonlóan az idei is tovább erő­síti azt a tényt, hogy Budapest és vonzáskörzete tekinthető a magyar gazdaság legmeghatározóbb térségének. A válla­latok bejegyzése alapján a fővárosban található ugyanis a BÉT50-cégek közül 22, amihez hozzáadódik négy Pest me­gyei társaság.

A koncentrációtól függetlenül a BÉT50 2019 cégei lefedik az ország nagy részét, ugyanis szinte minden régióban ta­lálunk sikeres és példaértékű vállalkozásokat. Az idén a fő­várost és Pest megyét leszámítva tíz megye képviselteti magát a kiadványban: Bács-Kiskun (1), Baranya (3), Borsod-Abaúj-Zemplén (2), Fejér (4), Győr-Moson-Sopron (4), Haj­dú-Bihar (3), Nógrád (1), Vas (1), Veszprém (4) és Zala me­gye (1).

Az interjúk során a tulajdonosok és vezetők többsége ki­emelte a környezetük fejlesztésének fontosságát, amelynek keretében támogatják az adott települések felújítását, ját­szóterek építését, illetve a helyi fiatalok szakmai fejlődését.

Emellett visszatérő téma volt a munkaerő kérdésköre. A kiadványban szereplő cégek mindegyike fontosnak tartja munkatársai folyamatos képzését, a toborzási folyamatok megreformálását, valamint nagy hangsúlyt helyeznek az alkalmazottak megtartására is. Természetesen ahol ez le­hetséges, a cégek igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamataikat, hogy ezzel is segítsék a kieső munkaerő he­lyettesítését, valamint szükség szerint saját képzési prog­ramokat indítanak a munkavállalóik részére, hogy minél hatékonyabban tudják fejleszteni őket. A BÉT50 2019-es ki­adványban szereplő vállalatok többsége jelentős munka­bérfejlesztést tud maga mögött az elmúlt 3-4 évben, illetve a gyártó cégek közül már sokan megkezdték az Ipar 4.0 ke­retein belül üzemeik robotizációját, munkatársaik átképzé­sét a modern gépek használatára. Ugyanakkor az említett fejlesztések mellett a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a dolgozóik jól érezzék magukat a munkahelyükön, ezzel egyre nagyobb figyelem jut a céges rendezvények, csapatépítők és családi napok szervezésé­re is.

Utódlás, generációváltás

2019-ben, közel 30 évvel a rendszerváltás után, megkerül­hetetlen téma volt a kiadvány készítése során az utódlás, a generációváltás kérdésköre. Mivel a magyar kis-és közepes vállalkozások jelentős részének alapítása a 90-es évek kör­nyékére esett, a tulajdonosok-ügyvezetők többsége túl van a 60. életévén, amikor már sokan elgondolkodnak a válla­lataik jövőjéről. Egy céget, egy élet munkáját ugyanakkor nem könnyű és nem magától értetődő folyamat átadni. Az alapítók több szálon kötődnek a „gyermekeikhez”, legyen szó érzelmi, pénzügyi vagy üzleti megfontolásokról.

A jelenlegi és a korábbi kiadványok alapjául szolgáló be­szélgetések ezt alá is támasztották. Számos iránymutató példával lehet találkozni, ahol már sikeresen lezajlott a ge­nerációváltás, ami mellett sokan vannak, ahol folyamatban van a vezetés és a tulajdon átadása. Ugyanakkor sok cégnél még hátravan ez a típusú változás.

Az ötvenek_2.jpgMiért merül fel az utódlás kérdése a vállalkozásoknál és mi­lyen szinteken érdemes ezt vizsgálni? A fő probléma, hogy az esetek túlnyomó többségében a menedzsment és a tu­lajdonosi kör szorosan összefonódik vagy teljesen meg­egyezik. Ez azt a nyilvánvaló kockázatot hordozza magá­ban, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos-vezető nem tudja tovább irányítani a vállalkozását, bizonytalanná válik a cég működése, beleértve többek között az ügyfelek kiszol­gálását és az alkalmazottak jövőjét. Milyen lehetőségei van­nak az alapítóknak az utódlás megoldására?

A legoptimálisabb esetben van a családon belül olyan sze­mély, aki nyitott és képes arra, hogy a vállalat operatív ve­zetését átvegye az alapítótól, és később a tulajdonosi ágon is meg tud jelenni. Így klasszikus, családon belüli utódlás mehet végbe, amikor a cég generációkon átívelően műkö­dik és fejlődik.

Amennyiben a családon belüli utódlás nem megoldott, ér­demes kialakítani egy a tulajdonostól független, professzio­nális menedzsmentréteget, amely felel a cég működtetésé­ért. Ekkor a tulajdonos visszavonulhat a napi folyamatoktól, és a stratégia jellegű döntésekre, a tulajdonosi érték maxi­malizálására koncentrálhat.

Ez a háttérbe vonulás azonban nem megy mindig zökkenő­mentesen. Tipikus megoldandó probléma az alapítónál az évek során felhalmozott szakmai tudás és kapcsolatrend­szer átadása, a bizalom felépítése az új, jellemzően fiata­labb vezetésben, valamint az új vezetői megközelítések és döntések elfogadása.

Egy családtól független vezetői réteg felállításakor fontos kérdés továbbá, hogy a tulajdonosi szerkezet utódlása ho­gyan történik; erre ideális esetben a következő megoldások jöhetnek szóba:

  • családon belül örökli meg valaki a cég tulajdonjogát, aki viszont nem szeretne belefolyni a napi üzletmenetbe;
  • a kulcspozícióban lévő menedzsmenttagok kivásárolják az alapítót, és ezzel teljes egészében ők viszik tovább a céget;
  • a tulajdonos értékesíti a társaságot egy vagy több be­fektető részére.

Az ötvenek_5.jpgA menedzsment kulcsszerepet tölt be az utóbbi esetben is, ugyanis bárki legyen az új tulajdonos, annak szüksége lesz egy professzionális csapatra, amely ellátja az operatív irá­nyítást. Egy eladás során emellett fontos szem előtt tarta­ni az alábbi kiemelt tényezőket is, amelyek jelentősen befo­lyásolhatják egy lehetséges tranzakció kimenetelét:

  • Mennyire előrehaladott a korábban már említett, tulaj­donosi tudásbázis és kapcsolatrendszer átadása? Men­nyire függ a társaság működése és ügyfélköre az alapí­tótól?
  • Mennyire mosódik össze a tulajdonosi és céges vagyon? Mi az, amire a tulajdonosnak egy esetleges eladás után szüksége lesz, és ezzel párhuzamosan mit nem szeretne a vevő átvenni?
  • Milyen szinten szabályozottak a társaság pénzügyi és egyéb folyamatai?
  • Mennyire transzparens a cég működése és milyen mély­ségű a cégstruktúra?
  • Mennyire rendezett a cégjogi struktúra?

Ezek a területek kiemelt fontosságúak a vevők szemében, amikor arról döntenek, hogy befektessenek-e egy adott vállalkozásba, elköteleződjenek-e egy társaság mellett.

Látszik tehát, hogy a generációváltás egy rendkívül össze­tett és időigényes folyamat, és ahhoz, hogy sikeres legyen, elkötelezettségre, egy jól megtervezett struktúrára és ös­szehangolt lebonyolításra van szükség. Bármelyik irányba is indul el egy alapító, számítania kell arra, hogy az út so­rán lesznek nehézségek és olyan feladatok, amelyekre rész­ben fel lehet készülni előre, de segítség nélkül nagyon ne­héz lesz megtalálni a megoldást.

Hazai cégek eloszlása életkor szerint 2019-ben

Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy összességében milyen nagy tömeget alkot a hazai cégstruktúra. 530 ezer vállalkozás, 430 ezer egyéni vállal­kozó, 140 ezer egyéb szervezet és 1,7 millió magánszemély, aki tulajdonosként vagy cégvezetőként részt vesz a ver­senyszféra vérkeringésében. A BÉT50 kiadvány vállalkozá­sai ennek a sikeres vállalkozói rétegnek is a krémje, amelyek olyan életutat tudhatnak maguk mögött, hogy még ebből a szűk elitklubból is ki tudtak emelkedni.