Befektető-védelmi Alap (BEVA)

  • A befektetővédelem 30 ezer euró összegig nyújt védelmet, ami Európában a legmagasabb összeg

  • A hazai befektetővédelem a BEVA tagjainál vezetett számlákra terjed ki: a BEVA tagjai

  • Külföldi szolgáltatókra a BEVA nem vonatkozik, rájuk a működési székhelyük szerinti védelmi szabályrendszer vonatkozik, melynek mértéke és részletszabályai is lényegesen különbözhetnek a magyar rendszertől

  • A pénzügyi felügyelet engedélye nélkül működő cégek szolgáltatásaira a BEVA védelem nem terjed ki. Az MNB engedélyével rendelkező cégek listája elérthető az MNB honlapján, itt.

  • A BEVA abban az esetben fizet, ha a szolgáltató nem képes a befektetőnek kiadni a számlán tartott eszközeit.

A BEVA a tagjai befizetéseiből képzett, önálló jogi személyiségű alap (tulajdonképpen vagyontömeg), amely a klasszikus biztosításhoz hasonlóan egy kockázatközösséget hoz létre a tagszervezetei részvételével, amelynek kedvezményezettjei a befektetők. A BEVA vagyonát elsősorban a tagjainak a befizetései adják (csatlakozási és éves díjak, valamint rendkívüli befizetések), de az Alap forrásai közé tartozik még a vagyonának hozama, az általa felvett kölcsön, és az Alap által kibocsátott kötvény is.

A BEVA a törvényi rendelkezések és saját szabályzatai alapján korlátozott kártalanítást nyújt arra az esetre, ha a BEVA valamely tagja az ügyfeleinek a törvény által  meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységéből eredő követeléseit nem képes teljesíteni.

A BEVA csak pénzben nyújt kártalanítást, amelynek mértéke befektetőnként és összevontan 100.000,- euró (több mint 30 millió forint) összegig terjed, azzal a megszorítással, hogy a BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig 100%, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész 90%-a.

Ha a BEVA tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.


Kötelező a BEVA tagjaivá válnia azoknak a befektetési szolgáltatóknak, hitelintézeteknek, amelyek az alábbi, úgynevezett biztosított tevékenységeket végzik:

  • megbízás felvétele és továbbítása,

  • megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

  • sajátszámlás kereskedés, portfoliókezelés,

  • a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

  • a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése.

 A BEVA tehát csak a fentiekben felsorolt befektetési szolgáltatási tevékenységekre nyújt kártalanítási fedezetet, és a fenti tevékenységek kizárólag a BEVA tagjaként, a BEVA által nyújtott kártalanítási fedezet megléte esetén folytathatók.

 Az árutőzsdei szolgáltatók számára nem kötelező a BEVA tagság, azonban önkéntesen ők is csatlakozhatnak a BEVÁ-hoz. A Tpt. előírja, hogy az az árutőzsdei szolgáltató, amely nem tagja a BEVA-nak, köteles feltűnő módon feltüntetni az üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben azt a tényt, hogy a BEVA védelme nem terjed ki a befektető követeléseire.

Nem kötelező a BEVA tagság az olyan társaság magyarországi fióktelepének sem, amely az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik székhellyel, feltéve, hogy az anyacég tagsággal rendelkezik az EU jog által előírt befektetővédelmi rendszerben. Ha az anyacég nem tag ilyen befektetővédelmi rendszerben, úgy a fióktelep számára a BEVA-tagság kötelező.

Az Európai Gazdasági Térségen kívüli, ún. harmadik országban székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe kizárólag a Felügyelet engedélyével mentesülhet a kötelező BEVA tagság kötelezettsége alól.

A BEVA kártalanítást kizárólag akkor nyújthat, ha a BEVA tag szolgáltató a birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, feltéve, hogy a vagyon kiadásának kötelezettsége biztosított tevékenység végzésére irányuló és 1997. július 1. napját követően létrejött megállapodáson alapul.

A BEVA által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki, vagyis amennyiben a szolgáltató BEVA tagsági viszonya „menet közben” szűnik meg, a megszűnést követően kötött megállapodásokból eredő ügyfélkövetelésekre a BEVA nem biztosít fedezetet. A BEVA tagság megszűnését a BEVA honlapján közzéteszi.

A BEVA által nyújtott biztosítás nem terjed ki

  1. az állam,
  2. a költségvetési szerv,
  3. a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
  4. a helyi önkormányzat,
  5. az intézményi befektető,
  6. kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
  7. az elkülönített állami pénzalap,
  8. befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
  9. a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
  10. az MNB,
  11. az Alap tagjánál vezető állású személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
  12. az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

A k.-l. pontban meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt a BEVA azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.

A BEVA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, és az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

A BEVA kártalanítási kötelezettsége kiterjed a tagja által vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott kötvényekre abban az esetben is, ha az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában kevesebb található fel, ez esetben az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre is arányosan kártalanítást kell fizetnie a BEVÁ-nak.

A BEVA kártalanítási kötelezettsége akkor áll be, ha a BEVA adott tagjával szemben a Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez, vagy a felszámolást bíróság rendeli el. Az igényérvényesítés lehetőségéről, kezdő időpontjáról (amelynek első napja nem lehet később, mint a fenti események időpontjának közzétételét követő 30. nap) és módjáról a BEVA a saját és a Felügyelet honlapján, közzététel útján értesíti a befektetőket.

A BEVA eljárása kérelem alapján indul, amelyet az igényérvényesítés BEVA által meghatározott első napjától számított egy éven belül kell előterjeszteni. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. A kérelemhez csatolni kell a követelést megalapozó szerződést is. A BEVA akkor is fizet kártalanítást, ha a követelés fennállása a szolgáltató által vezetett nyilvántartásból nem állapítható meg, viszont a követelést jogerős bírósági határozat igazolja, ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül terjesztheti elő igényét.

A BEVA legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét és a BEVA a kártalanítási összeget annak megállapítását követő 90 napon belül teljesíti, amely kivételesen egyszer 90 nappal a Felügyelet engedélyével meghosszabbítható.

A BEVA-ra vonatkozó törvényi szabályozás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt.) található.

További információkért, kérjük, keresse fel a BEVA honlapját a www.bva.hu címen.