A következőkben az ötvenek csoportjának elemzése kap helyet, bemutatva hogyan viszonyulnak a hazai gazdaság egyéb szereplőihez, illetve ismertetve azokat a tényezőket, amelyek jelenleg is meghatározzák pályájukat. Idén is rendkívül színes képet alkot az ötvenek csoportja, mutatva, hogy a sikerhez számtalan út vezethet.

Az ötvenek

A 2020-as kiadványban szereplő cégek kiválasztásánál a korábbiakhoz hasonlóan elsődleges szempontként jelent meg a magyar tulajdon vagy kötődés, illetve hogy szakmai sikereik, tapasztalataik, innovatív megoldásaik vagy eljárásaik mások számára is példaértékűek legyenek.

Az ötvenek az utolsó zárt üzleti évükben összesen 970,4 millárd forint árbevétel mellett 78,7 millárd forint EBITDA-t (adózás, kamatfizetés és bevétel, valamint amortizáció előtti nyereség) realizáltak, ami 8,1 százalékos EBITDA marzsot jelentett. Átlagok tekintetében az egymilliárd forintos árbevételt meghaladó társaságokhoz mérten az ötvenek 121 százalékkal nagyobb árbevételt, 126 százalékkal nagyobb EBITDA-t, illetve 18 százalékponttal nagyobb EBITDA marzsot értek el.

Éves összehasonlításban az utolsó zárt üzleti év sikeresnek volt tekinthető az ötvenek számára. A bemutatásra kerülő cégek körében több mint 10 százalékkal nőtt az átlagos árbevétel és közel 14 százalékkal az átlagos EBITDA, aminek eredményeképpen az EBITDA marzsuk is növekedett az utolsó zárt üzleti év során.

Iparági megoszlás

Iparágak terén az idei kiválasztott társaságok túlnyomó többsége öt nagyobb iparágból képviseltette magát. Ezek közül a legnépesebb a gyártás volt (13 vállalat), ezt követte a kereskedelem (11), az élelmiszeripar (8), az IT (6) és végül az egészségipar (4). Az egyes iparágakon belül azonban rendkívül szerteágazó cégprofilokkal lehet találkozni.

Gyártás

A Központi Statiszikai Hivatal (KSH) mérései alapján a tágan értelmezett feldolgozóipar a hazai GDP több mint 20 százalékáért felelős, és ezzel a szektorok között jelentősségben az első helyet foglalja el. Az ötvenek között nagy arányban találunk gépgyártó cégeket (Kravtex-Kühne Csoport), de olyan speciális piacokra szakosodott társaságok is előfordulnak mint az orvosi eszköz gyártással foglalkozó Medicontur Kft., vagy az acélöntésben tevékenykedő MAGYARMET Kft. A koronavírus-járvány eltérően hatott a szektor szereplőire, bizonyos termékek és szolgáltatások iránt csökkent a kereslet (pl. rendezvénypiac), míg több szegmensben erőteljes árbevétel növekedést tapasztaltak az ötvenek tagjai (pl. a hazai kerékpár piacon a Neuzer Kft.).

Kereskedelem

A kereskedelem megközelítőleg 10 százalékos GDP hozzájárulásával a második legmeghatározóbb iparág a magyar gazdaságban a KSH adatai szerint. A korábbi évekhez hasonlóan idén is képviseltették magukat a kis- és nagykereskedő vállalatok egyaránt, akik között találunk könyvkereskedőt (Libri-Bookline Zrt.), gépjárműkereskedőt (Hovány Csoport, Schiller Autó Család vagy Csősz-Platán Cégcsoport), barkácsáruházat (Praktiker Kft.), de vegyiárú nagykereskedőt is (Vinyl Kft.). A koronavírus az ötvenek kereskedelemben aktív tagjait is eltérően érintette: ugyan a többség számára forgalom visszaesést eredményezett, vannak szereplők, akik tudtak erősíteni piaci pozíciójukon (pl. Csősz-Platán Cégcsoport, Megatherm Kft.).

Élelmiszeripar

Magyarországon a KSH adatai alapján az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasághoz 2 százalék körül mozog. Az ötvenek élelmiszeripari tagjai színes képet festenek, hiszen a bortermelőktől kezdve (AKA Kft. - Gere Attila Pincészet, Bonafarm Csoport, Ostorosbor Zrt.,) egészen az élőállat kereskedelemmel foglalkozó Hunland Csoportig széles a paletta. A koronavírus járvány itt is felemás hatással volt az ötvenek tagjaira, attól függően, hogy melyik szegmensben működnek. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az élelmiszeripar szigorú egészségügyi előírások által szabályozott, amelyen a koronavírus inkább csak szigorított. Voltak akiknek az ugrásszerűen növekő tartós élelmiszer kereslet jelentős árbevétel növekedést jelentett (Kecskeméti Konzervgyártó Kft.), máshol azonban legalább időlegesen a forgalom visszaesésével szembesültek a társaságok. Arra is látunk példát, hogy bizonyos társaságokra a koronavírusnál jelentősebb hatással vannak egyéb járványok, mint például a Bonafarm Csoport esetében a sertéspestis vagy a madárinfluenza.

IT

Az utóbbi évtizedben nagy népszerűségre tettek szert hazánkban a start-upok, különösen a fiatalok körében, sokan már az egyetemi évek alatt saját vállalkozás indításába kezdenek. Ezt nagyban segíti az elérhető kockázati tőkebefektetők mára jelentős köre, akik a vállalatok különböző növekedési szakaszaiban tudnak anyagi és szakmai segítséget nyújtani. Az IT szektorban is mostanra kezdenek beérni a nem különösebben régen indult start-upok, elég csak a Supercharge Kft.-ra vagy az Aliz Technologies Kft.-ra gondolni, de találunk olyan régóta a piacon lévő társaságokat is, mint a Netlock Kft. vagy a Griffsoft Zrt. Az IT társaságok számottevően magasabb EBITDA marzsot tudtak realizálni (22,5 százalék) mint az ötvenek többi tagjának átlaga (8,0 százalék).

Egészségipar

A KSH adatai szerint egészségügyi kiadásaink (állami és magán) a GDP közel 7 százalékát teszik ki. Az iparághoz köthető, az idei kiadványban szereplő társaságok az egészségügyi ágazatok széles körét lefedik. A Béres Gyógyszertár Zrt. gyógyszerkészítményeit nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacon is sikeresen értékesíti. A hazai magánegészségügyi szektort képviseli a Budai Egészségközpont Kft., a Doktor 24 Csoport és a TritonLife Csoport. Utóbbi két vállalatcsoport története jól leköveti a hazai magánegészségügyi szektorban végbemenő és ma is tartó konszolidációt, mely akvizíciók sorát eredményezte. A COVID tavaszi hulláma alatt a gyártók és magánegészségügyi szolgáltatók szinte teljes leállásra kényszerültek, a Budai Egészségközpont Kft. a kihasználatlan ágyakat közhasznúvá téve járványkórházként üzemelt. Többéves időtávon azonban az iparág szereplői számottevő piaci növekedésre számítanak.

Földrajzi megoszlás

Földrajzi szempontból idén is képviseltette magát a legtöbb megye, ugyanakkor továbbra is a fővárosban és környékén bejegyzett társaságok aránya a meghatározó az ötvenek körében. A fővárosi (24) és Pest megyei (7) vállalat mellett a 2020-as kiadványba tizenegy megyéből kerültek be társaságok. Ezek közé tartozik Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár Bereg megye 4-4 vállalattal, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye 2-2 vállalattal és Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Fejér és Heves megye 1-1 társasággal.

Foglalkoztatás, szervezetfejlesztés

Szintén figyelmet érdemel, hogy az ötvenek összesen közel 17 ezer munkavállalót alkalmaznak – ez létszámát tekintve kisebb magyaroszági városok létszámával ér fel. Ebből a megközelítésből is látszik, hogy a hazai foglalkoztatásban az ötvenek szintén fontos szerepet töltenek be. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy a magasabb munkavállalói létszám szervezetfejlesztési oldalon is új kihívások elé tudja állítani a vállalatokat. A sok esetben munkaerőhiány típusú nehézségek leküzdésére több sikeres megoldást is találunk az ötveneknél, mint a Gémtech Kft. nél a középiskolások szakmai fejlesztését célzó képzéseket, vagy akár a Griffsoft Zrt. esetében a Szegedi Tudományegyetemmel partnerségben létrehozott duális képzést.

Utódlás, generációváltás

Az ötvenek esetében is fontos kérdéskör az utódlás és a generációváltás, ami egyelőre csak a cégek kisebbségénél zajlott le. A teljes magyar cégbázison számosságot tekintve jelenleg mind a tulajdonosok, mind a cégjegyzésre jogosultak között is toronymagasan az „X generáció” tagjai vezetnek (1960-1979-ben születettek). Jelenleg ez az a generáció, amely kellő tapasztalatot gyűjtött a cégvezetéshez, és még teherbírása is magas. Szerepük ugyanakkor már csökkenőben van, a náluk idősebb „Baby Boom generáció” (1940-1959) visszaszorulásához hasonlóan. Az „Y generációs” fiatalok (1980-1995) a cégjegyzésre jogosultak között napjainkban veszik át a második helyet a „Baby boom” generáció tagjaitól. A tulajdonosok között egyelőre még a „Baby Boom generáció” tagjai tartják a második helyüket, de a tendencia alapján 1-2 éven belül itt is az „Y”-osoké lehet a második hely. Számosságukat tekintve a „Z generáció” (1996-2007), az „alfa generáció” (2008 után születettek) és a „veterán generáció” (1940 előtt születettek) értelemszerűen elmaradnak a többi generációhoz képest a cégvezetők között. Az ötvenek tulajdonosi és menedzsmenti körét vizsgálva elmondható, hogy jelenleg szintén az X generáció tagjai az uralkodók. A vizsgált vállalatok cégjegyzésre jogosulti körének 60 százaléka az X generáció képviselője. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a generációváltás már nagyobb részben lezajlott ezen vállalatok körében, mint a teljes hazai cégbázisban. A tulajdonosok esetében azonban látszik, hogy az ötveneknél még közel azonos arányt képviselnek a Baby Boom és az X generáció tagjai, így itt a cégvezetők körében megfigyelt átrendeződés még nem érhető tetten. A generációs eltéréseket a tulajdonosok és cégvezetők átlagkorában meglévő közel 5 éves különbség is alátámasztja.

Látszik tehát, hogy a fiatalabb generációk fokozatosan törnek fel először a cégvezetésben, majd a későbbiekben a tulajdonosi körben is. Ezen folyamatra az ötvenek tekintetében is számos gyakorlati példát láthatunk. A hosszú távú tendenciának napjainkban újabb lökést ad, hogy a mintegy 30 évvel ezelőtti rendszerváltás után vállalkozásba kezdett cégvezetők, tulajdonosok olyan korba érnek, mikor már elgondolkodnak a visszavonuláson. A fiatalabbak előtérbe kerülése történhet a családon belüli következő generáción keresztül, vagy akár a cégen belüli fiatalabb, a tulajdonos családtól független menedzsment tagok első vonalba kerülésével, akár tulajdonosi oldalon is egy kivásárlás keretében.

Amennyiben a cégen belül nem áll rendelkezésre a megfelelő menedzsment a staféta átvételéhez, úgy alternatívaként merülhet fel külső, független menedzsment bevonása, melyre azonban kevés sikeres példa van hazánkban. A több évtizedes munka eredményének monetáris realizálására adhat lehetőséget a vállalat részleges vagy teljes értékesítése, melyre az elmúlt években egyre több gyakorlati példa mutatkozik. Bármely utat is választja a cégalapító a részleges vagy teljes visszavonulásra, alapos tervezés és speciális szakértelem szükséges a sikeres megvalósításhoz.

Növekedési stratégiák, finanszírozási források

Mind a növekedési-, mind a vállalati finanszírozási stratégiában rendkívül színes képet mutatnak az ötvenek. Többeknél olvashatunk kisebb-nagyobb akvizíciós étvágyról (pl. Bonafarm Csoport, BioTech USA Kft., HiflyLabs Zrt., Doktor24 Csoport vagy TritonLife Csoport), de az organikus növekedésre is szemléletes példákkal szolgálnak az ötvenek tagjai, gyakran innovatív megoldásokra és digitalizációra alapozva a növekedést (pl. Gránit Bank Zrt.).

A finanszírozási oldalt tekintve vannak, akik alapvetően konzervatív finanszírozási politikát követnek, kevés hitellel inkább a szabad cash flow terhére történő beruházásokkal (pl. Jász-Plasztik Csoport, Inter- Computer Zrt.). Ezzel szemben máshol a sok évre visszatekintő, kiépült bankkapcsolatra mint üzlettársi kapcsolatra tekintenek a tulajdonosok. Megint másoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja volt segítségre a megfelelő finanszírozási szerkezet elérésében (pl. Hovány Csoport). Az MNB új Növekedési Kötvényprogramja is egyedülálló lehetőséget nyújt a finanszírozásra, a Bonafarm Csoport a Pick Zrt.-n keresztül közel 27 milliárd forint finanszírozáshoz jutott a sikeres kötvénykibocsátást követően 2019-ben.

Hosszabb távú finanszírozási célként többeknél is szerepel a tőzsdére lépés. Figyelemre méltó az idei ötvenek közül a BÉT ELITE-programjában való részvétel is, hiszen az ötvenek közül 2020-ban négyen is csatlakoztak (Nyírlift Kft., Vinyl Kft., Special Effects Zrt., ASTRASUN - Candimpex Budapest Kft.) már a programhoz. A BÉT ELITE programjában való részvétel segítséget nyújthat új külső finanszírozási források elérésében és akár egy későbbi tőzsdére lépésben is.

COVID hatás

A koronavírus járvány hatásaival az ötveneknek is meg kell bírkozniuk. Erre iparágtól függően különböző lehetőségeket és megoldásokat láthatunk az idei kiadvány szereplőitől. Bizonyos társaságok a hazai piacon tudták pozíciójukat erősíteni a kereslet növekedésétől hajtva (pl. Kecskeméti Konzervgyártó Kft., Neuzer Kft.). Másoknál a járvány a termelés élénkítését segítette elő úgy, hogy sikerült korábban betöltetlen pozíciókba is munkavállalókat felvenni, vagy szervezeti átvilágításra és új termékek létrehozására ösztökélte a vállalatot (pl. Eurofleet Zrt., Special Effects Zrt.). Összességében az ötvenek alapvetően bizakodóak, és több szereplő várakozása szerint a számottevő visszaesés csupán átmeneti lesz.