Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde valós alternatívát kínál a kis- és középvállalatok nyilvános tőkepiaci megjelenésére a számukra kialakított ökoszisztéma segítségével.

A részvénykölcsönzési tevékenység lényege, hogy a befektető az általa tulajdonolt részvényt kölcsönadhatja egy másik piaci szereplőnek rövidebb vagy hosszabb időtávra. A kölcsönbe vevő pedig a részvények értékének %-ában meghatározott díjat fizet cserébe a kölcsönzés futamideje alatt. Vagyis akár tekinthetjük úgy, hogy a részvénykölcsönzés a tőkepiaci befektetés Airbnb-je, ahol a részvénybefektetésünket „kiadjuk egy időre”.

Újra pezseg a tranzakciós piac, és a befektetések során idehaza is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok.

Hogyan is néz ki jellemzően a tőzsdeképes középvállalat a járvány előtti, 2019 évi adatok alapján? 2,64 milliárd forint árbevételt termel; Kft. formában üzemel; 32 százalékos átlagos éves árbevétel növekedést produkált az utóbbi 3 évben; 78 főt foglalkoztat; a tulajdonos életkora 51 év; 16 éves története van; 8,8 százalékos EBIT és 11,3 százalékos EBITDA marzsot produkál.

A BÉT akvizíciós csapata, folytatva a hagyományt, ismét megvizsgálta a tőzsdeképes hazai középvállalatok tulajdonságait. A jó hír, hogy emelkedett a tőzsdeképes középvállalatok száma, amely így már 536-ot mutat. Egy fontos év a 2019-es, hiszen talán utoljára láttunk ilyen számokat ezektől a cégektől. Egy dolog biztos, változni fog a gazdaság szerkezete, és azok jöhetnek ki jól majd ebből a helyzetből, akik stabil tőkeerős lábakon állnak, van stratégiájuk, amit egy mindenre felkészült  erős szervezet támogat.

A Magyar Nemzeti Bank megbízásából felmérést végez a Deloitte Zrt. az Európai Unió Fenntartható Finanszírozáshoz tartozó EU taxonómia szabályai kapcsán a hazai vállalatok körében.

Fenntartható növekedés, hatékonyság, tőzsdeképesség: olyan fogalmak, amelyek kéz a kézben járnak. A kérdés, hogy mely szektorok, mely vállalatok adhatják a növekedés motorját a jövőben. Igazából mindenkit ez érdekel: döntéshozóként hova érdemes kihelyezni a fejlesztési forrásokat, melyek a kulcsszektorok, honnan jön a gazdaság erősödése. Potenciális kibocsátóként összehasonlítási alapot teremthetnek ezek a vállalatok, mennyire erős valójában a piaci pozíció versenyképességi szempontból, lehet-e hatékonyabban csinálni az üzletet, hova érdemes beszállítóként/vevőként csatlakozni. Tudatos munkavállalóként olyan vállalathoz akar az ember csatlakozni, amelynek van jövője és stabil lábakon áll. Természetesen ezek a szempontok a nyilvános tőkepiacokon is elsődlegesek, hiszen ezek jelzik előre, mely cégekből lehetnek jó és tartalmas, sikeres befektetési sztorik –valójában ezek a tényezők adhatnak alapot a „tőzsdeképességre”. Ennek az összetett kérdésnek a megválaszolását adatelemzéssel érdemes kezdeni és kontextusba helyezni. A BÉT akvizíciós csapata ennek megfelelően megvizsgálta kvantitatív szempontból, mit mutat a hazai vállalati szektor, mi a helyzet a tőzsdeképesség terén.

2020-ban, ha megnézünk egy globális tőkepiaci képet, az körvonalazódik, hogy a legerősebb és legrelevánsabb két térség az USA, valamint az ázsiai régió. Az USA piaca méreténél fogva, míg az ázsiai régió a növekedési ütemében egyedülálló. Európában, főleg annak kontinentális részén jelenleg a tőkepiacok kevésbé játszanak fontos szerepet a gazdaság szempontjából, a banki finanszírozás dominanciája jellemzi az egyes országokat. Ahol mégis igazán fontos szerepet kapnak Európán belül a hazai/régiós tőkepiacok az az Egyesült Királyság, valamint a skandináv régió. Az Egyesült Királyság egy angolszász hagyományokkal rendelkező gazdaság, ahol a tőkepiacnak mélyen gyökerező történelmi hagyományai vannak. Azonban Skandinávia egy érdekes térség abban a tekintetben, hogy nem angolszász hagyományokkal, kis lélekszámmal és nyitott gazdasággal rendelkező országok alkotják. Ezekben a paraméterekben igencsak hasonlít Magyarországra, valamint a régiónk többi országára. Ebben az írásunkban szeretnénk megvilágítani több olyan tényezőt, mely a skandináv országokat nem csupán az európai, de a globális tőkepiaci térképre is feltette.

A szabályzatmódosítás célja, hogy a kereskedés felfüggesztésének és a bennfentes információk közzétételének hazai gyakorlata jobban igazodjon a nemzetközi gyakorlathoz, és tovább növekedjen a kibocsátói transzparencia a BÉT piacain.

A short selling (azaz a “rövidre eladás”) piaci folyamatokra gyakorolt hatásait övező örökzöld vita a COVID-19 világjárvány okozta összeomlás közepette világszerte újra előtérbe került.

Az európai tőkepiaci és tőzsde felügyeletek megosztottak voltak a kérdésben. Néhány ország, mint például a francia, az olasz, vagy a spanyol értékpapírpiaci felügyelet szerint a short -selling káros, mivel feleslegesen túlzott volatilitást és turbulenciát generálhat, az árak extra mértékű esését válthatja ki, és drasztikus hatással lehet a célvállalkozások likviditására, adott esetben azok csődjét, vagy tönkremenetelét okozhatja mind bankok mind egyéb szektorban tevékenykedő cégek esetében. Más pénzügyi felügyeleti szereplők, mint például a Brit Financial Conduct Authority szerint a short-selling lehetősége a piaci integritás fontos alkotóeleme, ami nagyban segíti a hatékony ármeghatározást, likviditást- bővítést és a kockázat-kezelést, és egyáltalán nincs rá bizonyíték, hogy az eszközárakban bekövetkezett áresések a „short-selling”-nek tulajdoníthatók. A német BaFin jelen esetben nyilvánosan nem foglalt állást a kérdésben.

Az alábbiakban a Covid-19 válság kapcsán foganatosított short selling korlátozások piaci hatásai alapján próbáljuk meg elemezni az eszköz hatékonyságát a kitűzött célok szempontjából.

A fenntartható befektetések terjedése vitathatatlanul az elmúlt évtized meghatározó tőkepiaci trendje. Világszerte folyamatosan növekszik az egyik alkategória, az ESG pénzügyi termékek népszerűsége, hiszen akár kisebb kockázatot és nagyobb hozamot is jelenthetnek a hagyományos befektetésekhez képest amellett, hogy közvetetten vagy közvetlenül a fenntarthatóság szolgálatában állnak. Magyarországon mindezidáig marginális szerepet játszottak a zöld hitelek, befektetések és egyéb pénzügyi eszközök, azonban 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank elindította Közép-Kelet-Európában egyedülálló Zöld Programját. Az MNB célja a program segítségével Magyarország fenntarthatósági felzárkóztatása a pénzügyek és a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása révén. A BÉT kiemelt céljai közt is szerepel az ESG befektetések támogatása, illetve a fenntarthatóság minden aspektusának fokozott érvényesítése.