A tőzsdére lépés kétségtelenül legfontosabb indoka, hogy a bevont tőke hozzájárul a cégek finanszírozásához. Emellett a tőzsdei megjelenéssel nő a cég ismertsége, sokkal átláthatóbbá válik. A transzparencia univerzális érték a befektetői piacon, általános kockázatcsökkentő tényező a befektetők számára, ami növeli a befektetési kedvet a kisbefektetők körében is.
Szintén komoly, jelzés értékű üzenet a befektetői piacon az is, ha a vezető befektető állami hátterű intézményi befektető, mivel ez jelentősen növelheti a befektetések kiszámíthatóságát. A Széchenyi Alapok esetében sokszor nem is egyszeri befektetésről van szó, hanem az első befektetés után további rugalmas finanszírozással segítik a cégek növekedését. Mindezt több általuk kezelt alapon keresztül képesek megtenni, amelyekből tőzsdei tranzakciókat is tudnak finanszírozni 30 százalékos független magánbefektetői hozzájárulás mellett.
A jelenleg 108 milliárd forintot kezelő Széchenyi Alapok a tőzsdeérett vállalatok mellett olyan cégekbe is fektet a pre- IPO termékével, melyek vállalják, hogy néhány éven belül tőzsdére mennek.
A Széchenyi Alapok iparágtól függetlenül tud tőkét biztosítani meglévő termék-, vagy szolgáltatás portfolióval, kiforrott üzleti modellel rendelkező, a piacon már bizonyított, jelentősebb árbevételt termelő vállalatok számára, ahol lehetőség szerint a menedzsment és a tulajdonosi funkció már szétválasztásra került. Emellett tőzsdefejlesztési céljai révén a Széchenyi Alapok nyitott az új, innovatívabb üzleti modellben működő cégek finanszírozására is.
A Széchenyi Alapok befektetéseinek jellemző mérete tőzsdei tranzakciók esetében néhány milliárd forint, vállalatonként azonban akár 10 milliárd forintos befektetés is végrehajtható. Egyik sajátossága, hogy a relatíve magas befektetési összeg ellenére kizárólag kisebbségi tulajdonrészt szerez a finanszírozott társaságokban és jellemzően csendestársként, stabil pénzügyi befektetőként viselkedik az átlagosan 3-5 évesre tervezett befektetési időtartam alatt, mely szükség esetén hosszabbítható. A mai hazai gazdaság egyik legkomolyabb problémájának, a generációváltásnak a megoldására pedig kidolgoztak egy azt támogató, speciális terméket.
A Széchenyi Alapok szorosan együttműködik a tőzsdével az aktív projektek és a befektetési lehetőségek kapcsán, valamint erősíti a BÉT Xtend piac sikerességét azáltal, hogy befektetése és közreműködése nyomán az adott célvállalat szintet léphet méretben és minőségben. A közvetlen hasznokon túl a Széchenyi Alapok befektetései hozzájárulnak a tőkepiaci infrastruktúra fejlesztéséhez és gyakorlati tapasztalatok szerzéséhez, ennek köszönhetően pedig a minőségi tőzsdei bevezetések száma is tovább növekszik.
A Széchenyi Alapok az eddigi öt BÉT Xtend tőkeemelésnél négyben töltötte be a vezető befektető szerepét: 2018-ban Megakrán, 2019-ben DM-KER, 2020-ban a Gloster, idén az OXO Technologies. Ezen túl a BÉT Standard kategóriájában is végrehajtott közel 1 milliárd forintos zártkörű befektetést az AutoWallis Nyrt.-ben, ugyancsak vezető befektetőként. A Széchenyi Alapok a pre-IPO szakaszban is aktív, eddig több mint 5 milliárd forint értékben valósított meg ilyen típusú befektetéseket.
A tőzsdére lépés előnyeit a vonatkozó számadatok igazolják vissza a leghitelesebben: a Széchenyi Alapok által feltőkésített cégek közül 2020-ban a DM-KER 31%-os, míg a Gloster 25%-os árbevétel növekedést ért el. A DM-KER, a Gloster és a Megakrán együttes árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot, míg EBITDA-juk az 1,3 milliárd forintot, miközben már több, mint 200 embernek adnak munkát. Ezen cégek sikerét jól tükrözi részvényárfolyamuk alakulása is, hiszen a Megakrán és a Gloster árfolyama a Széchenyi Alapok befektetése óta megduplázódott, míg a DM-KER esetében is 50%-ot meghaladó a növekedés.