Miben más a BÉT Xtend mint a tőzsde?

A BÉT Xtendhez hasonló KKV piacokat a nemzetközi szabályozás multilaterális kereskedési platformoknak (MTF-eknek) nevezi. E piacok a hagyományos tőzsdéktől (ún. szabályozott piacoktól) szabályozottsági szintjükben különböznek, funkcionálisan ugyanazt nyújtják a kibocsátók és a befektetők számára. Legyen szó a nyilvános működés nyújtotta előnyökről vagy a tőzsdei forrásbevonási lehetőségekről, ezek mind elérhetőek a BÉT Xtenden is.

A BÉT Xtend szabályozási keretrendszerét a Tőzsde mint piacüzemeltető alakítja ki, felügyelete megoszlik a BÉT és az MNB között. A bevezetéshez szükséges információs dokumentum ellenőrzése – amennyiben nem indokolt tájékoztató készítése –, tartalmának meghatározása szintén a BÉT feladata.

Milyen társaságok vezethetik be részvényeiket a BÉT Xtend-re?

A BÉT Xtend piacra olyan társaságok részvényeit várjuk, amelyek gazdagítani tudják a BÉT részvénypalettáját, új befektetési sztorikkal keltik fel a befektetők érdeklődését, és a tőkepiacon képzelik el a hosszú távú jövőjüket; olyan cégeket, amelyek stabil tulajdonosi háttérrel és menedzsmenttel, komoly üzleti elképzelésekkel rendelkeznek, és dinamikus növekedést tudnak felmutatni.

Tájékoztató vagy információs dokumentum?

A BÉT Xtendre való regisztrációhoz az alábbi esetekben elegendő a tájékoztatóhoz képest mind terjedelmében, mind tartalmában könnyítésekkel szolgáló információs dokumentum elkészítése:

• Ha a kibocsátó technikai regisztrációval lép a BÉT Xtend piacára;
• Ha a piacra lépést kísérő nyilvános tranzakció értéke nem haladja meg az egymillió eurónak megfelelő összeget;
• Ezen értékhatár fölötti nyilvános tranzakció esetén sem szükséges tájékoztató készítése, ha az a Prospektus Rendelet által felsorolt kivételek (1. cikk (4)) valamelyike alá esik, például csak minősített befektetőknek vagy 150-nél kevesebb befektetőnek kerül felajánlásra, illetve, ha minden befektető százezer eurót meghaladó mennyiséget jegyez le belőle.

Míg a tájékoztatót a piacfelügyeletet ellátó MNB-hez kell benyújtani jóváhagyásra, az információs dokumentumot a kibocsátó a kijelölt tanácsadó közreműködésével állítja össze, majd azt a BÉT hagyja jóvá.

Hogyan védik a befektetőket a BÉT Xtenden?

A komoly növekedési potenciállal rendelkező középvállalatok, ahogy nemzetközi szinten is, úgy Magyarországon is hordoznak kockázatot – ez az ára annak, hogy az ilyen befektetéseken keresztül elérhető hozamok általában magasabbak. A BÉT Xtend a kibocsátóknak adott könnyítések és a kisebb mérethatár miatt a fokozott befektetővédelem mellett is kevésbé biztonságosnak tekinthető a BÉT szabályozott piacainál. A kisebb cégeknek üzleti terveik megvalósítása nagyobb erőforrásokkal jár, mint nagyvállalat társaiknak, az esetek többségében kisebb befolyásuk van a saját piacaikra is.

A befektetői kockázatok csökkentése érdekében a vállalatoknak dupla szűrőn kell keresztülmenniük, hogy regisztrálhassák részvényeiket a BÉT Xtendre, és a tőzsdei jelenlét során is kettős felügyelet alatt vannak.

Az első szűrő az ún. kijelölt tanácsadó, aki megítéli, hogy alkalmas-e az adott vállalat a nyilvános piaci jelenlétre, és hogy leszerződik-e vele arra, hogy tanácsadást és támogatást nyújtson a tőzsdei regisztrációhoz és forgalomban tartáshoz. A második szűrő maga a BÉT. A kibocsátó bevezetési dokumentumának (ún. információs dokumentumának) jóváhagyása, valamint a piaci működés során a tájékoztatási kötelezettségek betartásának ellenőrzése piacüzemeltetőként a BÉT feladata.

Milyen díjakkal lehet számolni?

A BÉT Xtend-en lényegesen alacsonyabb kibocsátói díjak vannak, mint a BÉT szabályozott piacain:

• Bevezetéskor 500.000 Ft információs dokumentum jóváhagyási díj
• Éves forgalomban tartási díj: a kapitalizáció 0,005%-a, de legalább 500.000 Ft, illetve legfeljebb 3.000.000 Ft
• Kijelölt tanácsadó éves díja: 500.000 Ft

Milyen kötelezettségei vannak a kibocsátóknak regisztráció után?

A BÉT Xtenden elsősorban tájékoztatási kötelezettségeket kell teljesíteniük a kibocsátóknak az alábbiak szerint: