1. Mi a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap célja?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap célja, hogy növelje a hazai tőkepiacon, elsősorban a Budapesti Értéktőzsdén – a főpiacon vagy a BÉT Xtend platformon – megjelenő hazai kkv-k számát, ezzel hozzájárulva a finanszírozási eszközök diverzifikációjához, hatékony forrásbevonási lehetőséget biztosítva a magas növekedési potenciállal rendelkező, nemzetközi piacra lépésre érett és további növekedésre képes vállalkozások számára. A tőkeprogram a hazai vállalkozások fejlesztésének támogatására fókuszál, beleértve a versenyképességet, növekedést és a hatékonyságjavítás kritikus tényezőit. Ennek keretében hozzájárulhat új, akár külföldi piacok eléréséhez, beruházáshoz, meglévő termékpaletta bővítéséhez, a menedzsment megerősítéséhez, a digitális gazdaság irányába tett lépésekhez, illetve olyan üzletfejlesztési megoldások megvalósításához, amelyek elősegítik a meglévő működés javítását és új ügyfelek megszerzését. Keresletet is biztosíthat a tőzsdei bevezetés során a vállalat részvényei iránt.

 

2. Mekkora a tőzsdefejlesztési alap?

Az alapban jelenleg 13 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A kormányzat tervei szerint ez az összeg a későbbiekben még bővülni fog.

 

 3. Ki az alap kezelője?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap kezelője nyilvános pályázat eredményeként a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTAK), amely a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból 2011 óta több mint 100 befektetési tranzakciót hajtott végre. Az SZTAK 4 tőkealapján – a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapon, a Széchenyi Tőkebefektetési Alapon, az Irinyi Kockázati Tőkealapokon és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapon – keresztül közel 71 milliárd forint forrást kezel.

 

4. Milyen típusú vállalkozásokba fektet az alap?

Az Alap zártkörűen működő társaságokba (kft-k vagy zrt-k) vagy nyilvánosan működő és MTF-en regisztrált részvénytársaságokba nyilvános és zártkörű tranzakciók során fektethet be. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap iparágtól függetlenül olyan vállalkozásokba fektet, amelyek vállalják legalább a BÉT Xtend piacon 12 hónapon belüli megjelenést és középtávú céljuk a nyilvános kibocsátás. Alapvető célkitűzés, hogy az érintett, végső kezdeményezett vállalkozások a hazai MTF piacra kerüljenek bevezetésre, illetve a céltársaságok nyilvános tranzakciót valósítsanak meg a tőzsdén. Ennek érdekében a befektetést követően a céltársaság bevezetésre kerül az MTF piacra. Az általános célvállalati körbe tartoznak azok a vállalatok, amelyeket az alábbiak jellemeznek:

  1. jelentős üzleti növekedési potenciállal rendelkeznek (cégértékük növekedése prognosztizálható),
  2. kiegyensúlyozott fejlődésük hosszútávra tervezhető,
  3. működésük teljes mértékben átlátható, illetve azzá fejleszthető, azaz képes megfelelni a BÉT ezirányú megfelelőségi elvárásainak,
  4. a tulajdonosi kör kész a tőke fogadására, illetve az így megjelenő befektetőkkel való együttműködésre, továbbá elkötelezett a tervezett tőzsdei bevezetés mellett,
  5. az Alap részesedésének elidegenítésére reális stratégia fogadható el,
  6. a célvállalat kötelezettséget vállal mindazon feltételek és elvárások teljesítésére, amely az európai uniós, illetve a hazai támogatásokhoz kapcsolódóan előírásra kerül vagy (jog)szabály változással előírásra kerülhet a kedvezményezettekre vonatkozóan.

 

 5. Melyek a preferált ágazatok az alap szempontjából?

 A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnak nincs iparági fókusza.

 

6. Milyen kritériumok alapján történik a jelentkezők szűrése?

Nyilvános kibocsátás esetén leginkább a kijelölt tanácsadók által elkészített, a tőzsdei feltételeknek megfelelő tájékoztatók alapján mérlegel az alap. A pre-IPO típusú befektetéseknél az alap saját, transzparens szabályrendszerének szempontjai alapján vizsgálja meg a vállalat üzleti tervét. Ez esetben a folyamat megegyezik egy klasszikus VC befektetési folyamattal.

 

7. Hogyan történik a jelentkezések elbírálása?

A projekt az üzleti terv véglegesítését és a term sheet aláírását követően a befektetési bizottság elé kerül. Amennyiben a projekt megfelel a befektetési politikának, illetve vonzó az üzleti ajánlat, akkor a befektetési bizottság pozitív döntését követően sor kerül a jogi, a pénzügyi és adott esetben a szakmai átvilágításra. A befektetésről szóló végső döntést pedig az Alapkezelő Igazgatósága hozza meg. Ezen eljárásrend speciálisan eltérhet pre-IPO és IPO típusú tranzakciók esetén, azzal, hogy a többszintű döntési mechanizmus mindkét esetben megegyezik.

 

8. A tőzsdén már jegyzett társaságok is igényelhetnek tőkét az alaptól?

Szabályozott piacra már bevezetett cégbe, így a BÉT Prémium és Standard kategóriáiban már bent lévő vállalatokba nem fektethet az alap. A BÉT Xtenden jegyzett cégekbe (mivel az nem szabályozott piac, hanem MTF platform), valamint a tőzsdén kötvénnyel jelen lévő vállalatokba viszont megvalósíthat tőkebefektetéseket. Új kibocsátás során szintén jegyezhet részvényeket a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, függetlenül attól, hogy a főpiacra vagy a BÉT Xtendre történő bevezetésről van szó.

 

9. Külföldi vállalatba is befektethet az alap?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap forrásai Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági térségben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalat számára érhető el, amely részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működik.

 

10. Várhatóan mekkora befektetéseket bonyolít le a tőzsdefejlesztési alap?

Egy tranzakció mérete nem haladhatja meg a 4,5 milliárd forintot, illetve az alap keretének 15 százalékát (ez a jelenlegi 13 milliárdos keretnél közel 2 milliárd forintos felső határt jelent). Előreláthatólag átlagosan 1 milliárd forint körüli befektetések lesznek a jellemzőek, amelyek már magukba foglalják a társbefektetők által biztosított összeget is.

 

11. A tranzakcióban részt vehetnek privát társbefektetők?

A befektetés minden esetben magánbefektetővel együttes társbefektetés (coinvestment) által valósul meg, ahol a befektetéssel kapcsolatban a bevont magántőke arányára teljesülnie kell az Általános Csoportmentességi Rendelet (a továbbiakban: ÁCSR) 21. cikkében rögzített kötelező minimális arányértékeknek. Az elvárt privát társbefektetői részvétel aránya 10 (induló vállalkozásoknál), 40 és 60 százalék a célvállalat életkorától függően. Az alap belső szabályzata alapján a magántőke aránya hét évnél fiatalabb vállalkozás esetében legkevesebb 40 százalék, e fölött pedig 60 százalék kell hogy legyen. A végső kedvezményezettek körére vonatkozóan ugyancsak az ÁCSR 21. cikkében leírtak az irányadóak. Ennek megfelelően az adott kkv nem lehet szabályozott piacra bejegyezve (az alternatív platformok ebből a szempontból kivételnek tekinthetőek az ÁCSR 76. és 81-es pontok alapján, tehát az MTF piac kivételt képez ez alól), illetve a következő kondíciók közül legalább egyet teljesíteniük kell:

  • semmilyen piacon nem működtek még;
  • az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;
  • olyan befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 százalékát.

 

12. Hogy ösztönzik a privát befektetői részvételt?

A magántőke bevonását olyan ösztönző elemek támogatják, mint például a hozameltérítés (aszimmetrikus nyereségmegosztás), veszteségmegosztás, illetve egyedi megállapodások eszközölése a jövőbeni magánbefektetőkkel.

 

13. Maximum hány százalékos tulajdonrészt szerezhet az alap egy adott vállalatban?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap – a SZTAK többi tőkealapjához hasonlóan – kizárólag kisebbségi tulajdonrészt (maximum 49 százalék) szerez a befektetések révén. Az adott vállalatban csendestársként viselkedik, így az üzletrész megszerzéséhez nem társul közvetlen vállalatirányítási jogosultság. A befektetés elsődlegesen tőkeemelés, a kivásárlás mértéke a teljes befektetés összegének maximum 25 százaléka lehet (az ÁCSR 21. cikk 7. bekezdés szerint a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható kkv-kba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is be kell vonni).

 

14. Milyen befektetői jogok kapcsolódnak a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alaphoz?

Bár az Alapkezelő a cég operatív irányításába nem szól bele, havi és negyedéves riportok formájában folyamatosan nyomon követi a kitűzött üzleti célok teljesítését. Bizonyos, az Alapot és az üzleti tervet érintő kérdésekben ugyanakkor szükség van az Alapkezelő beleegyezésére – ilyen például egy tulajdonosi változás, vezető tisztségviselő személyének változása, jelentős méretű hitelfelvétel vagy egy meghatározott értékhatár feletti eszközértékesítés. Különböző befektetői jogok alapítására az Alapkezelő számára eltérő a mozgástér a pre-IPO és IPO típusú tranzakciók esetén. Az Alap befektetéseinek (és a kapcsolódó kölcsönöknek) monitorozása folyamatos, illetve időszaki ellenőrzésre épül. A jóváhagyott üzleti tervnek (terveknek) megfelelő, illetve annak kereteibe beilleszthető befektetési üzletmenet esetén az alapkezelő általános tájékoztatást igényel (pl. rendszeres adatszolgáltatás, képviselet a vezető/ellenőrző testületekben), amely pre-IPO befektetésnél a befektetői szerződésben leírt jogokkal egészül ki. IPO típusú tőkebefektetés esetén – a klasszikus kockázati tőkebefektetések során a befektető által jellemzően alkalmazott – tulajdonosi külön jogok érvényesítésére csak igen speciális esetekben nyílik lehetőség.

 A jóváhagyott üzleti tervtől (tervektől) jelentősen eltérő, annak keretébe nem illeszthető üzletmenet esetén (magyarán: „ha rosszra fordulnak a dolgok”) – elsősorban pre-IPO befektetés során – további eszközöket alkalmazhat az alapkezelő, mint például új stratégia, illetve üzleti terv készítését írja elő, folyamatos beszámolási kötelezettséget kér, közvetlenül részt vállal a társaság menedzsmentjében. Emellett az Alap az alapszabály 7. és 8. pontja alapján képviseletet biztosít magának.

 

15. Milyen célokra fordítható a befektetett tőke?

Mivel az alap elsődleges célja, hogy az általa finanszírozott vállalatok legfeljebb 2 éven belül megjelenjenek a BÉT Xtend piacon, illetve, hogy 2-5 éven belül nyilvános kibocsátással megjelenjenek a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piacain, ezért a tőkebefektetéseknek elsősorban a fejlesztést és a növekedést kell szolgálniuk, valamint, hogy megteremtsék a nyilvánosság feltételeit. Ilyen lehet például a menedzsment kiegészítése, az IT-rendszer kiépítése, a jogi környezet rendbetétele vagy akár az imázs fejlesztése.

 A forrás ugyanakkor nem finanszírozhatja az alábbi tevékenységeket: (a) vállalati reorganizáció, (b) hitelkiváltás, tagi kölcsön finanszírozása, (c) harmadik fél felé történő kötelezettség teljesítése, (d) a környezeti és társadalmi igényekkel morálisan vagy jogszabályi úton össze nem egyeztethető tevékenység.

 

16. A tőkén kívül milyen további támogatást nyújt az alap a vállalkozásoknak?

Az Alapkezelő alapvetően csendestárs, nem kíván formalizált tanácsadási tevékenységet nyújtani. Ugyanakkor tulajdonostársként lehet olyan tapasztalata, amely a vállalkozás számára hasznossá válhat.

 

17. Mekkora az átlagos tartási idő az egyes tranzakcióknál?

A pre-IPO befektetés átlagos futamideje 0-24 hónap, az IPO befektetés átlagos futamideje 3-5 év, ugyanakkor az egyes tranzakciók – sem pre-IPO, sem IPO befektetések – tervezett futamideje nem lehet hosszabb az Alap aktuális futamidejének véghatáridejénél.

 

18. Mekkora az elvárt hozam az egyes befektetések esetében?

Az elvárt hozam mértéke minden esetben projektfüggő. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. többi tőkealapjához hasonlóan a tőzsdefejlesztési alap esetén is kifejezetten az adott iparágra jellemző benchmarkok alapján határozza meg az elvárt hozamot.

 

19. Milyen plusz kötelezettségekkel jár egy vállalkozás szempontjából a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap igénybe vétele egy hagyományos kockázatitőke-alaphoz képest?

A tőzsdei felkészülést támogató befektetések esetén a cégnek vállalnia kell, hogy 12, de legfeljebb 24 hónapon belül valamilyen formában megjelenik a tőzsdén, illetve listázza a vállalatát a BÉT Xtend platformon.

 

20. Az egyes befektetéseknél mekkora a kiváltási tőke lehetséges aránya?

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap esetében ez az arány maximum 25 százalék lehet. Ugyanakkor a befektetések valamennyi fordulójában legalább 50 százalékának megfelelő új tőkét is be kell vonni.

 

21. Meddig tart az alap első befektetési üteme?

Az első befektetési időszak 2021. június 30-ig tart. Az alapvető terméklap alapján a befektetési időszak 5 év, míg a portfolió kezelési időszak 12 év.

 

22. Mi történik, ha a befektetés után nem valósul meg a tőzsdére lépés?

Az Alap megfelelő ütemezés mellett értékesíti részesedését.

 

23. Kihez fordulhat a tőkeigényével, a tőzsdefejlesztési alappal kapcsolatos kérdésével?

Érdeklődés a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap befektetési politikájával, szabályaival, tőkebefektetési lehetőségeivel kapcsolatban:

Tóth József
Tranzakciós igazgató
Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
toth.jozsef@szta.hu
+ 36 20 436 1817

Érdeklődés a tőzsdei bevezetés és az arra való előkészületekről, a BÉT szolgáltatásairól (ELITE vállalatfejlesztési program, BÉT Xtend középvállalati piac, Mentoring Program GINOP-forrásból, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap):

Paulovits Márton
Igazgatóhelyettes
Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóság, Budapesti Értéktőzsde Zrt.
paulovitsa@bse.hu
+36 70 316 7455

 

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. befektetői politikájával kapcsolatos kérdések az SZTA GYIK menüpontjában találhatóak.