Amikor a Hadházy fivérek – Péter és Tamás – elhatározták, hogy humánerőforrás-szolgáltatással foglalkoznak majd, nem volt ágazati tapasztalatuk. A diákmunka-közvetítés világával vi­szont már korábban kapcsolatba kerültek, hiszen a nyári szüne­tekben mindketten dolgoztak. Azt elég hamar felismerték, hogy a hazai cégeknek nagy szükségük van a rugalmas munkaerőre. Amikor 1997-ben a mai Pensum-csoport első cége elindult, a kezdő lépéseket családi kölcsönből és saját erőforrásból finanszí­rozták. Az első pár év nehéz volt, hiszen a munkaerő-közvetítők piaca tele volt nagy szereplőkkel. A Hadházy testvéreknek a nul­láról kellett felépíteni a vállalkozásukat, úgy, hogy eleinte mellet­tük mindössze egy ember dolgozott a cégnél. A lassú építkezés esztendeiben a legnagyobb előnyt a megbízhatóságuk jelentet­te, valamint az, hogy a váratlan eseményeket is jól tudták kezel­ni. Példaként említettek egy esetet. Még a 2000-es évek elején az egyik régi ügyfelüknél átadtak egy országos központot, ahol a munka javát gépek végezték volna, de a kezdeti kalibrációs prob­lémák miatti kiesést csak élő munkaerővel lehetett pótolni. A hir­telen kialakult vészhelyzetre a Pensum gyorsan tudott reagálni, pár hét alatt több száz fős állományt vezényeltek a munkahelyre. Jellemzően akik leszerződtek velük, azok hosszú távon is a partne­reik maradtak, így vannak olyan ügyfeleik, akikkel immár tizenöt-húsz éve együtt dolgoznak.

Az idő előrehaladtával, reagálva a megrendelői igényekre, a diák­munkán kívül munkaerő-kölcsönzéssel, -közvetítéssel is elkezd­tek foglalkozni. A szolgáltatási paletta szélesedésével, ahogy nőtt az ismertségük, lassan vállalatcsoporttá cseperedtek. 2007-ben úgy érezték, hogy a cég immáron meghaladja egy családi vállal­kozás kereteit. Ez vezetett ahhoz a tulajdonosi lépéshez, hogy a csoportot eladták egy szakmai befektetőnek. Négy évvel az akvi­zíció után a Hadházy testvéreknek lehetőségük nyílt Pensum név alatt ismét saját tulajdonú cégeikkel piacra lépni. Miután megint a maguk urai lettek, új irányba indultak el: megvetették a lábukat a külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzésben. Németország és Ausztria lett a két új célpiac, és hogy az expanziós terveket siker­re tudják vinni, egy korábbi munkatársuk, a munkaerő-kölcsönzé­si ágazatban járatos menedzser, Tóth Péter csatlakozott a testvé­rekhez tulajdonostársként.

Pensum.jpg

A németországi terjeszkedéssel olyan ösvényre léptek, amelyre a legtöbb magyar piaci szereplő nem merészkedik. Azok a hazai munkaerő-kölcsönző vállalatok, amelyek külföldre is visz­nek embereket, többnyire nem szerzik be a helyi engedélyeket. Beszédes, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 1500 bejegy­zett munkaerő-kölcsönző cég van, németországi engedéllyel vi­szont mindössze 55 rendelkezik. Ezek nagy része azonban csak egyetlen anyavállalatot szolgál ki, és általában építőipari társasá­gok HR-munkáit intézik. A hazai cégek közül mindössze hatnak van állandó német engedélye, és a piaci információk szerint a Pensum az egyetlen, amely Ausztriában is beszerezte a szüksé­ges papírokat. A Pensum tulajdonosaihoz kapcsolódó, tizenöt esztendős németországi Pensum Deutschland GmbH két éve szerezte be a szükséges en­gedélyeket az ottani piacon történő munkaerő-kölcsönzési tevé­kenységhez. A nyugat-európai terjeszkedéshez persze a külföldi cégek bizalmát is el kellett nyerni, ami lassú folyamat volt, de so­kat segített, hogy megvoltak a helyi engedélyeik: a német, vala­mint az osztrák társaságok így tudták, hogy a helyi hatóságok is ellenőrzik a magyar vállalkozást. Komoly kihívást jelentett az el­térő jogi környezet is, mert Németországban például, szemben a magyar gyakorlattal, nem lehet a dolgozókkal többéves szerző­déseket kötni. A maximális kölcsönzési idő náluk 18 hónap.

A vállalatra jellemző rugalmasságnak köszönhetően a külföldi üz­letáguk mára alaposan felvirágzott, és az évi 3 milliárdos forgal­mukból jelentős rész már Németországból és Ausztriából folyik be. Ugyanakkor ma már nemcsak az országhatáron túl, hanem belföldön is terjeszkednek, s irodákat nyitottak vidéken is. Az idén pedig újabb kirendeltségeket hoznak létre Miskolcon és Debre­cenben. Erre a hálózatépítésre azért is van szükség, mert Buda­pest tartalékai kezdenek kimerülni. Új fizikai munkavállalókat ta­lálni a fővárosban ma már nehéz feladat. Ahhoz, hogy a cégek igényeit ki tudják szolgálni, egyre komolyabb vidéki jelenlétre van szükség. Az irodáikban folyamatosan tartanak toborzónapo­kat, emellett a működésük fontos alapköve lett az online jelen­lét is. „Ma már a közösségi oldalakról vonzzuk be a legtöbb állás­keresőt” – szögezi le Hadházy Tamás. Az offline hirdetések ideje elmúlt, újságokban megjelenő reklámokkal nem lehet tömege­ket megszólítani.

A hirdetések és a toborzások mellett azonban van még egy fontos eszköz a kezükben: a hírnevük. Mivel sokan ajánlják egy­másnak a Pensumot, már hirdetések nélkül is futnak hozzájuk a jelentkezők. A jelenleg nagyságrendileg 290 üzleti partnerrel ren­delkező csoport egyébként 2017-ben itthon – a Pensum Pension Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül – az elsők között vett részt a nyugdíjas dolgozók munkalehetőségeinek a szervezésében. Ed­dig kifejezetten jók a tapasztalatok: a hirdetésekre rendszerint nagy a túljelentkezés. A munkaerő-kölcsönzés sok szempontból egészen sajátos ágazat, hiszen itt nincs méretgazdaságosság. A fajlagos költségek egy tíz főre szóló rendelésnél majdnem ugyan­akkorák, mint egy száz alkalmazottra vonatkozó szerződésnél. A kiadásaik 80-85 százalékát a bérek és a közterhek viszik el. A befi­zetéseknél pedig mindig pontosnak kell lenni, emiatt viszont rop­pant tőkeigényes a működés. 2013 és 2016 között minden év­ben legalább a duplájára ugrott a munkaerő-kölcsönzésből származó forgalmuk. A pénzintézetektől az ágazat sajátosságaiból fakadóan a hagyományos pénzintézeti finanszírozási konstrukci­ók nehezebben érhetőek el, így más lehetőségeket is meg kell vizsgálniuk, ha friss forráshoz akarnak jutni. A jövőbeli terveikben többek között ezért a tőzsdei megjelenés is szerepel. „Ha megje­lennénk a BÉT-en, az sokat segítene a további bizalomépítésben” – jegyzik meg a tulajdonosok.

Az esetleges tőzsdei megjelenés mellett szakmai vonalon az el­következendő évek egyik komoly kihívása lesz a Pensumnál a robotizáció előretörése, mert emiatt egyrészt a kétkezi munká­sok lehetőségei beszűkülhetnek, másrészt megnőhet a kereslet a gépek kezelésében járatos szakemberek iránt. Vannak tehát am­biciózus tervek és szakmai kihívások bőven, ugyanakkor a cég­vezetők a gyökereikről sem feledkeznek meg. Mivel az alapítók Nyíregyházáról származnak, támogatták a helyi főiskola röplab­dacsapatát, a nyíregyházi származású világbajnok női ökölvívót, Miló Viktóriát, és ott vannak a Budapest Nemzetközi Rövidfilm­fesztivál szponzorai között is. Magánemberként pedig a Bátor Tá­bor Alapítványnak és a KórházSuli Alapítványnak is segítenek.

Pensum.jpg