Bevezetés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2019. november 26-án startolt új szolgáltatásával, a BÉT Xmatch-csel. A BÉT Xmatch egy komplex szolgáltatáscsomag, amit a BÉT a hazai zártkörű tőkeági tranzakciók elősegítése érdekében dolgozott ki, és amit fokozatosan, lépésenként kíván bevezetni.

Ennek a szolgáltatásnak első eleme egy exkluzív, zártkörű rendezvény volt, amelynek keretében a hazai feltörekvő vállalatok és potenciális befektetők egymásra találhatnak, kapcsolatot és bizalmat építhetnek. A résztvevők egyúttal az aktuális üzleti, gazdasági trendeket, a szakmai kihívásokat is megvitathatják egymással.

De mit is keres a BÉT mint nyilvános tőkepiac-üzemeltető a jellemzően zárt ajtók mögött tárgyalt és megkötött finanszírozási megállapodások világában?

Jelen írásban azt járjuk körbe, mik is azok a szolgáltatások, amelyeket egy semleges közvetítő – mint amilyen egy tőzsde is – nyújthat a zártkörű tranzakciók elősegítése érdekében, kik a szolgáltatás jellemző célcsoportjai, és azt milyen motivációk mentén vehetik igénybe a szereplők.

A következő cikkünkben megmutatjuk azt is, milyen nemzetközi trendekbe simul bele a BÉT a zártkörű tranzakciókat támogató törekvéseivel, és egyáltalán, mi keresnivalója lehet egy tőzsdének ebben a piaci szegmensben.

A zártkörű finanszírozást elősegítő platformok fogalma

A tőzsdék, vagyis a klasszikus nyilvános tőkepiacok világában több évtizedes trend az automatizálás, a kereskedés online térbe költözése. A 2008-as válságot követően azonban ezen törekvések áttörték a hagyományos tőkepiacok kereteit, és sorra jöttek létre platformok a fiatalabb, kisebb cégek finanszírozásának elősegítésére is. Ezen kezdeményezések közül a crowdfunding platformok (mint amilyen a Kickstarter vagy az Indiegogo) lettek igazán ismertek és népszerűek, megkönnyítve az induló vagy akár csak ötlet szintjén létező vállalkozások finanszírozását, kisbefektetők, illetve támogatók széles körét mozgósítva. A crowdfunding platformokkal párhuzamosan, a 2010-es évek elején azonban a kevésbé közismert ún. private placement platformok is bontogatni kezdték szárnyaikat a tengerentúlon és Európában egyaránt.

Private Placement Platform (PPP) alatt olyan, online és offline szolgáltatások összességét értjük, amelyek a finanszírozást kereső vállalatok (illetve zártkörű vállalatokban részesedéssel bírók) és a befektetők egymásra találását, ennek eredményeképpen zártkörű tranzakciók létrejöttét segítik elő. A következőkben – az egyszerűség kedvéért – tágabb értelemben PPP-ként hivatkozunk minden olyan megoldásra is, amellyel a nyilvános piacok elősegítik a zártkörű tranzakciók létrejöttét, a zártkörű befektetéseket akkor is, ha emögött nem áll külön erre dedikált platform.

A PPP-k alapvetően elsődleges piacnak tekinthetők, hiszen a fókuszuk általában az új tőke bevonása, a vállalkozás növekedésének a finanszírozása. A PPP-k így elsősorban tőkebevonást, tőkejellegű instrumentumok (részvények, ritkábban részesedések) adásvételét támogatják, de gyakran van lehetőség hiteltípusú és átváltható értékpapírok, opciók kezelésére is.

Célcsoportok és motivációik

Vállalatok

A PPP-k azokat a vállalkozásokat, kkv-kat célozzák meg, amelyek már kinőttek az induló (seed) fázisból, van már valós tevékenységük, működési történetük, de még nem érettek a nyilvános piaci jelenlétre, a tőzsdére lépésre. Ezen a vállalati szegmensen belül széles a paletta, így a PPP-re lépés vonzó lehet a

1. startupoknak, unikornisoknak, amelyek szeretnének tovább növekedni, és következő körös finanszírozást keresnek ehhez;
2. már kockázatitőke-finanszírozást kapott vállalkozásoknak, ahol a jelenlegi főtulajdonos kockázatitőke-alap értékesíteni szeretné a tulajdonrészét (exit), vagy újabb tulajdonosokat keres maga mellé;
3. olyan vállalkozásoknak, amelyek a hazai piacon már bizonyítottak, nemzetközi terjeszkedést terveznek, és ehhez extra forrásra van szükségük;
4. érettebb cégeknek, ahol az alapító-tulajdonos szeretné átadni a stafétát egy professzionális tulajdonosi körnek és menedzsmentnek (generációváltó cégek);
5. azon közepes méretű cégeknek is, amelyek már a tőzsdére lépés előtti fázisban járnak (ún. pre-IPO cégek), de a nyilvánossá válás előtt szeretnék egy zártkörű tranzakcióval feltőkésíteni a vállalatot.

A fenti vállalkozások számos előnyét élvezhetik egy PPP-n keresztüli zártkörű finanszírozásnak:

• a platformon való jelenlét nagyobb láthatóságot eredményez a cég számára, és növeli a bizalmi faktort (hiszen sikeresen átment a platform szűrésén);
• hozzáférnek az érdeklődő befektetők (nagyobb) köréhez, így nem csak a befektetők meglehetősen esetleges köre szerez tudomást a befektetési lehetőségről – ez megnöveli a forrásbevonás esélyét;
• a vállalkozás nagyobb mozgástérrel rendelkezve alakíthatja ki a számára ideális finanszírozási és befektetői szerkezetet: törekedhet akár egy nagybefektető (pl. kockázatitőke- vagy magántőke-alap) bevonására, akár szórtabb finanszírozási szerkezetre (több kisebb befektető, akik nem kívánnak belefolyni a cég stratégiai irányításába), vagy akár ezek kombinációja is könnyedén megvalósítható egy platform segítségével;
• tudatosabban alakítható, milyen időtávra keres a cég befektetőt – pl. a kockázatitőke- és magántőke-alapok, de az angyalbefektetők is jellemzően meghatározott néhány éves befektetési horizontban gondolkodnak;
• a nagyobb befektetői pool – és a PPP funkcionalitása, pl. adott esetben egy aukciós modul – nagyobb versenyt és végső soron kedvezőbb árazást eredményezhet a kibocsátó cég számára;
• könnyebben vehetik fel a kapcsolatot tanácsadókkal, közvetítőkkel, egyéb szolgáltatókkal, akik segítik a finanszírozási folyamatot, tőlük – a verseny miatt – kedvezőbb árazással vehetnek igénybe szolgáltatásokat;
• magának a tárgyalási és finanszírozási folyamatnak a lebonyolítását egyszerűbbé, átláthatóbbá és kontrolláltabbá teszi a platform, ami különösen az ilyen téren kevésbé tapasztalt kibocsátóknak lehet nagy előny.
  
  

Befektetők

A befektetői oldal tekintetében, egy PPP-n a professzionális pénzügyi befektetők jelennek meg, akik nagyobb összegeket hajlandók és képesek befektetni egy-egy cégbe, vagyis:

1. klasszikus intézményi befektetők, pl. hitelintézetek, hagyományos befektetési alapok, nyugdíjpénztárak;
2. kockázatitőke- és magántőke-alapok (VC, PE);
3. üzleti angyalok, vagyis olyan magánszemélyek, akik számottevő vállalkozási és/vagy befektetési rutinnal rendelkeznek, és vagyonukkal, szaktudásukkal induló innovatív vállalkozásokat, startupokat támogatnak befektetőként és mentorként; valamint
4. vagyonos magánszemélyek (high net worth individuals, HNWI), akik vagyonuk egy részével hajlandók elhagyni hagyományos befektetési szférájukat (pl. privátbanki portfóliójukat).

A nyilvános piac nyújtotta garanciák hiánya, a nagyobb befektetési méret és a nyilvános cégekbe való befektetéshez képest magasabb kockázat miatt a legtöbb PPP nem is engedi a klasszikus magánbefektetők csatlakozását a platformjához. Szakmai befektetők tranzakciói (pl. amikor egy nagyobb vállalkozás felvásárolja egyik kisebb versenytársát vagy egy, az ellátási láncában lévő céget) pedig jellemzően más csatornákon, egyedi folyamatok keretében valósulnak meg.

A befektetők számára is jócskán akadnak előnyei a PPP-n keresztüli befektetésszerzésnek:

• csakúgy, mint a kibocsátók, ők is profitálhatnak a befektetési lehetőségek koncentrált rendelkezésre állásából; ráadásul a cégek listája különböző kritériumok szerint szűrhető, kereshető, így sokkal hatékonyabb a keresési folyamat;
• mivel a platformon szereplő vállalatok előszűrtek, ezért kevesebb kockázatot rejtenek magukban, sőt, a platform előszűrése az átvilágítási feladatok egy részét is „megspórolja” a befektetőnek;
• a platformok általában lehetővé teszik és segítik szindikátusok létrehozását, így a befektetőnek mind leadként, mind csatlakozó kistulajdonosként könnyebb dolga van;
• a kibocsátókhoz hasonlóan a befektetőkre is jellemző, hogy a kevésbé rutinosakat (pl. kezdő angyalbefektetők) a platformfunkciók nagyban segíthetik és védhetik a tapasztalatlanságból fakadó esetleges hibáktól.
  
  

Közvetítők, szolgáltatók

A vállalkozások és a befektetők mellett sok PPP-n regisztrálhat egy harmadik tagsági kör is: ide olyan szolgáltatók, közvetítők tartoznak, amelyek valamilyen módon közreműködnek a zártkörű tranzakciók létrejöttében, például:

1. befektetési szolgáltatók, M&A tanácsadók, amelyek végig kísérik a teljes tranzakciós folyamatot;
2. tanácsadók, mentorok és könyvvizsgálók, akik átvilágítást (due diligence), vállalatértékelést végeznek a finanszírozást kereső cégen, és segítik a céget, hogy „felnőjön” egy előnyös tranzakcióhoz;
3. ügyvédi irodák, amelyek jogi tanácsadással segítik az ügyletben résztvevőket;
4. közösségek, érdekvédelmi szervezetek mind vállalati (pl. startup hubok, networkök, inkubátorházak), mind befektetői (pl. üzleti angyal klubok), amelyek becsatornázzák tagjaikat a platformra.

Ezen entitások két irányban is bekapcsolódhatnak a platform vérkeringésébe: egyrészt ügyfeleket szerezhetnek a kibocsátó és befektető platformtagok közül, másrészt saját meglévő klienseiket is becsatornázhatják a PPP-re, növelve ezzel a sikeres tranzakció esélyét.

1. ábra: A private placement platformok szereplői

A PPP-k által nyújtott szolgáltatások 

A zártkörű tőkeági tranzakciók elősegítése – az adott ökoszisztéma igényeihez igazodva – online és offline eszközök igen sokrétű kombinációjával lehetséges. A tipikusnak nevezhető „klasszikus” PPP-ken a központi szolgáltatás a zártkörű (elsődleges ill. exit jellegű) tranzakciók online (webes) platformon keresztüli támogatása, és ezt egészítik ki különböző online és offline eszközök, szolgáltatások.
Ezen megoldások tipikus elemei a következők:

• A platform a piacműködtető általi, szűréssel támogatott onboarding folyamattal biztosítja a cégek, vállalkozások megfelelő minőségét. A platformok meghatároznak néhány kvantitatív bekerülési kritériumot (pl. a cég életkorára, méretére, profitabilitására, növekedési kilátásaira, illetve a korábbi befektetési köreire vonatkozóan), azonban általában hagynak teret a cégek kvalitatívabb értékelésére is. Befektetői oldalról a tapasztaltabbakat (intézményi befektetők és professzionális magánbefektetők) engedik csak be a platformra: vagy elvárják a minősített befektetői státusz meglétét, vagy (viszonylag magas) minimális befektetési összeget határoznak meg.
• A felvételt nyert kibocsátók és befektetők bekerülnek egy online zárkörű adatbázisba, ahol pl. szűrők, keresőmotor és push alapú ajánlások segítik őket a megfelelő potenciális partnerek felkutatásában. Gyakran lehetőség van anonim módon is megjelenni ebben az adatbázisban – természetesen legkésőbb a befektetési folyamat egy korai pontján a felek egymás felé feloldják ezt az anonimitást.
• A tranzakciós modulban lehetőség nyílik a finanszírozási kör meghirdetésére annak alap-paramétereivel, opcionálisan szindikált formában is. Az érdeklődő befektetők szándéknyilatkozat (letter of intent) küldésével reagálhatnak. A kibocsátó által elfogadott befektető az adatszobában (data room) hozzáfér a kibocsátó bizalmas dokumentumaihoz; a platformok általában biztonságos kommunikációs csatornán, pl. chatszobán (dealing room) keresztül is támogatják a zártkörű tranzakciót előkészítő tárgyalásokat, a deal feltételeinek véglegesítését. Az árképzést aukciós vagy ajánlatbeviteli modul is támogathatja. Bizonyos platformok – jellemzően hitelintézeti partnerükön keresztül – támogatják a tranzakció lebonyolítását, elszámolását is, és akár részvénykönyvvezetést is végeznek.
• Néhány platform másodlagos piacot is biztosít a befektetőknek, vagyis lehetőség van kisebbségi részesedések felajánlására és adásvételére zárt körben, pl. egy online hirdetőtáblán.
• Az offline, kiegészítő szolgáltatások, mint a networking események, roadshow-k, konferenciák, oktatások, tanácsadás stb. elsősorban a közösség- és ökoszisztéma-építést, a piaci szereplők közötti kommunikáció és bizalom javítását, a szereplők edukációját szolgálják. A fejlettebb és „önjáróbb” amerikai piacon ezek a funkciók kevésbé jellemzőek, az európai platformokon viszont kifejezetten fajsúlyosak, a szolgáltató (pl. a Deutsche Börse Venture Network és az ELITE Club Deal esetében) adott esetben fontosabbnak tartja őket, mint az online platformfunkciókat.

Ami a díjstruktúrát illeti, a platformok általában a regisztrációs/éves díj és a sikeres tranzakciók utáni százalékos sikerdíj valamilyen kombinációját alkalmazzák; gyakori megoldás, hogy ezeket a díjakat csak a kibocsátóknak kell megfizetniük. A kiegészítő szolgáltatások (pl. oktatások, exkluzív rendezvények) igénybevétele általában különdíj ellenében lehetséges.
Ahogy a kiszolgált célcsoportok esetében, úgy a nyújtott szolgáltatások tekintetében sem éles a határvonal a PPP-k és a CFP-k között: a két platformtípus funkcionalitása is nagy hasonlóságot mutat.

2. ábra: A private placement platformok tipikus funkciói

Jogi keretek – zártkörűség 

A PPP-k az adott ország tőkepiaci szabályozása alatt működnek, a zártkörűség jogi keretein belül. Ezen kereteket az EU-ban jelenleg elsősorban a Prospektus Rendelet és kisebb részben a tagállami tőkepiaci szabályozás (Magyarországon a Tpt.) adja.

A zártkörűséget a jogszabályok szerint többféleképpen lehet biztosítani – a lehetséges kritériumok mind azt hivatottak szolgálni, hogy az ajánlathoz (vagyis a befektetési döntéshez szükséges információkhoz) csak professzionális, tőkeerős, konkrétan beazonosítható befektetők férhessenek hozzá. A PPP-k a zártkörűséget a legjellemzőbb módon úgy biztosítják, hogy csak minősített befektetők regisztrálhatnaka platformra; előfordul ugyanakkor a megfelelően magas minimális befektetési összeg használata is. Korai éveikben több platform a részletes információkhoz hozzáférő befektetők számát maximálta (ami az EU-ban 149 fő), de ez a megoldás ma már nem jellemző. Ezen felül az egész, PPP-k által támogatott befektetési folyamat is azt szolgálja, hogy de facto is zártkörű maradjon a tranzakció: egy ponton sem történik nyilvános felajánlás, és a kibocsátók végig kontrollálják, mely potenciális befektetőkkel folytatnak tárgyalásokat és osztanak meg velük a befektetési döntéshez szükséges bizalmas információkat.

Technológia

Ugyan a PPP-k a tőzsdékhez (vagyis a nyilvános másodlagos piacokhoz) hasonlóan tőkepiaci platformoknak tekinthetők, gyökeresen eltérő logikával működnek. Ezért informatikai támogatásuk is teljesen eltérő, nem integrálható egy hagyományos tőzsdei kereskedési rendszerbe. (Átfedések mindazonáltal előfordulhatnak: ahogy egy tőzsde is segítheti az elsődleges forgalmazást aukciós modullal, úgy egy alapvetően hasonló működésű modul a PPP-n is segíthet az allokációban, árképzésben.) Általánosságban elmondható, hogy a PPP-ken zajló folyamatok sokkal egyszerűbbek, és mennyiségben sem összehasonlíthatók a tőzsdei ügyletmennyiséggel, ezért informatikai támogatásuk is könnyebben megoldható.

Hagyományos webes platformok

A PPP-ket leggyakrabban egy webes platformon működtetik, amely tartalmainak, funkcióinak kis része nyilvános, túlnyomó részük viszont zárt, regisztrációhoz kötött. A fenti okok miatt még a tőzsdei üzemeltetésű PPP-k is a tőzsdei kereskedési rendszertől teljesen leválasztottan – általában többé-kevésbé külön „márkanév” alatt – működnek.
Egy PPP jellemzően az alábbi informatikai modulokkal rendelkezik:

   • zárt partneradatbázis, céges illetve befektetői profilokkal, amelyek kereshetők, szűrhetők;
   • a zártkörű tranzakciók előkészítését, lebonyolítását támogató modul, melynek tipikus funkciói:
     - finanszírozási kör megindítása, ezek közötti keresés illetve push alapú értesítések;
     - szándéknyilatkozat-küldési lehetőség, ennek kibocsátó általi visszaigazolása;
     - adatszoba a bizalmas vállalati dokumentumok feltöltésére, érdeklődő (és a kibocsátó által elfogadott) befektetők által elérhetőséggel;
     - biztonságos csatorna a közvetlen kommunikációhoz (chatszoba);
     - több platform kínál online ajánlatbeviteli lehetőséget is, azaz az érdeklődő befektető egy felületen megadhatja vételi ajánlata fő paramétereit (mennyiség, ár, egyéb kikötések), amit a kibocsátó/eladó online elfogadhat.
   •Kiegészítő, „extra” funkciókként az alábbi modulokkal is találkozhatunk:
     - a már említett aukciós modullal, amely az allokációt, árképzést támogatja;
     - partnerbank segítségével magát a kiegyenlítést, elszámolást is biztosíthatja a platform.

Blockchain alapú platformok

Az elérhető funkciók tárháza tovább bővíthető, ha a PPP-t nem hagyományos webes alapon, hanem osztott főkönyvi technológiával (distributed ledger technology, DLT – közkeletű nevén blockchain) valósítja meg a platform. Ezen megoldások a PPP funkciókat speciális konstrukciók közbeiktatásával látják el.

A bevonni kívánt tőke, illetve értékesíteni kívánt tulajdonrészek megtestesítésére ún. dedikált tokeneket hoznak létre, amelyek kizárólag az adott tranzakció lebonyolítására használt, speciális kriptopénzek – általában csak közvetett tulajdonjogot testesítenek meg a kibocsátóban, szavazati jog nem kapcsolódik hozzájuk. A dedikált tokeneket egy különleges célú társaság, vagyis SPV (Special Purpose Vehicle) bocsátja ki, amit az adott tranzakcióhoz hoznak létre, és a platform a tulajdonosa, működtetője. Az SPV rendelkezik közvetlen tulajdonjoggal a kibocsátóban, a jövőbeli befektetők az SPV-ben vesznek közvetlen tulajdonrészt vagy nyújtanak neki kölcsönt. Az SPV a szindikált befektetések praktikus eszközévé is válik így. (Az SPV használatára a szindikált befektetések menedzselésénél a blockchain technológia nélkül is van példa, pl. az EquityZen esetében.)

A finanszírozási kampány egy Dedicated Token Offering (DTO) keretében zajlik. A befektetők digitális pénztárcán (wallet) keresztül fektetnek be, ami mögött egy kereskedelmi banknál vezetett letéti számla (escrow account) áll. A befektetők közvetlenül kriptopénzzel vagy fiat valuta átváltásával is fizethetnek. A rendszer a blokklánc technológia segítségével biztosítja magának a tranzakciónak a lebonyolítását, valamint az azonnali elszámolást és a naprakész részvénykönyvvezetést (cap table management) is, ezért különösen alkalmas a tulajdonjogok másodlagos likviditásának elősegítésére. Sőt, a blockchain alapú platformok akár közgyűlések fizikai jelenlétet nem igénylő lebonyolítására, távoli szavazások kezelésére is használható.

Tekintve, hogy a blockchain alapú platformok épp a hagyományos tőkepiaci közvetítőrendszer és szereplők alternatívájaként jelentek meg, kezdetben független szereplők indították őket – a Funderbeamet Észtországban, a The Elephant-et a PrivatEquity.biz Izraelben. Azóta azonban a tőzsdék is nyitottak ezen megoldás felé – a Funderbeam partnerségre lépett a Zágrábi Értéktőzsdével, a tőzsdék pedig aktívan vizsgálják a DLT használati lehetőségeit a zártkörű tőkepiaci finanszírozás elősegítésében és egyéb területeken egyaránt. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők egyre inkább igénylik, hogy a blockchain alapú PPP-kre is vonatkozzon a tőkepiaci szabályozás, pl. hogy a dedicated tokenek minősüljenek értékpapírnak – ez nagyban javítaná a blockchain alapú PPP-k iránti bizalmat, a befektetővédelmet, és elősegítené a hagyományos és kriptobefektetők világának közeledését, egybemosódását.

A PPP-k kialakulásának okai, céljai, előnyei

Néhány előfutártól eltekintve az PPP-k javarészt a 2010-es évek elején-közepén jelentek meg:

• Az USA-ban pl. az AngelList 2010-ben, a Nasdaq Private Market és az EquityZen 2013-ban indult;
• Az Isztambuli Értéktőzsde által létrehozott BIST Private Market és az izraeli magánvállalkozásként működő PrivatEquity.biz 2014-ben;
• Európában az észt Funderbeam 2013-ban, a Deutsche Börse Venture Network 2015-ben, míg a Londoni Értéktőzsde ELITE Club Dealje 2016-ban.

Indulásuk mögött elsősorban az a jelenség állt, hogy a vállalkozások a korábbiaknál jóval tovább (átlagosan 8-10 évig) maradnak zártkörűek, és még a legsikeresebbeknek sem szükségszerű cél a tőzsdei megjelenés – a zártkörű finanszírozás elfogadott alternatívája lett a nyilvánosnak. Ugyanakkor itt is van igény bizonyos szintű transzparenciára, formalizáltságra; az USA esetében ráadásul nagy és fejlett piacról, erős pénzügyi kultúráról beszélhetünk, ahol a szereplők inkább hajlandók és képesek a hagyományos közvetítői rendszer nélkül, nagyobb önállósággal részt venni a tőkepiacon. Ezen igényekre a zártkörű finanszírozást elősegítő online platformok adekvát választ tudnak adni.

Költségmegfontolások is hozzájárultak a PPP-k életre hívásához: különösen a kisebb kibocsátóknak mind a nyilvános piacra lépés és jelenlét, mind a zártkörű tranzakciókat hagyományosan kiszolgáló közvetítők igénybevétele aránytalanul nagy anyagi terhet jelenthetnek. Egy PPP-re lépéssel a közvetítői díjak egy része kikerülhető, másik része – a nagyobb fokú transzparenciának köszönhetően fellépő erősebb árverseny miatt – csökkenthető.

Ahogy a hagyományos tőzsdei kereskedési rendszerek, úgy a PPP-k is alkalmasak arra, hogy aggregálják a keresletet, kínálatot és a releváns információkat, egyesítsék a kicsi és/vagy széttöredezett kibocsátói és befektetői poolokat. Ezzel hatékonyabbá válik a piac, reálisabbá az árképzés, erősödik a verseny; a vállalkozások nagyobb köre számára nyílik meg a (szervezett) tőkepiaci megjelenés lehetősége. Mindez a zárkörű tőkepiac szereplőinek és a nemzetgazdaság egészének egyaránt előnyös.

Szintén a fejlettebb piacokon erősödött meg az igény a zártkörű cégekben való részesedések másodlagos likviditásának élénkítésére. A reálisan elérhető kiszállási lehetőség, likviditás önmagában is jelentősen növeli a részesedések értékét. Azokon a piacokon ráadásul (pl. USA, Izrael), ahol elterjedtek a munkavállalói résztulajdonosi programok, jelentős a dolgozói részvények állománya, ezek likviditásának biztosítása akár a platform fő profilja is lehet – különösen, ha (mint Izraelben) törvény kötelezi a cégtől távozó munkavállalót dolgozói részvényei, opciói elidegenítésére.

Végül, céges oldalról a gyorsan növekvő, innovatív technológiai vállalkozások széles bázisa alakult ki, akik nyitottak a korszerű fintech megoldások használatára – amely megoldások szintén gyors ütemben jelennek meg a pénzügyi szférában. Így jöhettek létre a már említett blockchain alapú PPP-k, amelyek egyrészt remek terepet adnak a blockchain technológia pénzügyi szférában történő felhasználási lehetőségeinek kibontakoztatására; másrészt – ahogy azt a technológiát bemutató részben kifejtettük – képesek kifejezetten a zártkörű tőkepiac néhány kihívására is választ adni. Harmadrészt – tekintve, hogy az osztott főkönyves technológia kidolgozásának egyik fő mozgatórugója is ez volt – a blockchain technológia képes a leginkább minimalizálni a hagyományos pénzügyi közvetítők szükségességét, így a közvetítői költségeket is. Ráadásul – ideális esetben – ezek a platformok egyszerre képesek becsatornázni a hagyományos és kriptobefektetők szegmenseit is.

3. ábra: A private placement platformok által megfogalmazott missziók

Szerző:

Lengyel Judit  elemző Budapesti Értéktőzsde