Az EY sorozatban harmadik éve támogatja szakmai partnerként és tanácsadóként a Budapesti Értéktőzsdét a kiadvány elkészítésében, illetve az ötven cég/vállalkozó kiválasztásában.
Az alábbi rövid elemzésben igyekszünk összefoglalni az ötvenek csoportjának kulcsjellemzőit, illetve tágabb keretbe helyezve összehasonlítjuk őket a magyar gazdaság többi szereplőjével.
Ebben az évben is nagyon változatos történeteken keresztül ismerhetünk meg ötven vállalkozást az alapításuktól kezdve napjainkig, rávilágítva a sikereikhez vezető életutak nehézségeire és azok kezelésére.
Összevetve a tavalyi kiadvánnyal, a BÉT50 2019 az alábbi főbb pontokon mutat szembetűnő sajátosságokat.
- Az előző kiadványtól eltérően – egy-két céget leszámítva – ebben az évben ismételten főleg a 2010 előtt alapított társaságok kerültek előtérbe. Bebizonyosodott az idén is, hogy sok olyan rendszerváltás környékén alapított, sikeres cég működik Magyarországon, amelyeket nem feltétlenül ismer a nagyközönség, holott büszkék lehetnek arra, amit elértek.
- Míg két évvel ezelőtt az élelmiszeripar, tavaly pedig az IT-szektor képviselői voltak fókuszban, az idei kiadvány gerincét a gazdaság számára nem kevésbé fontos gyártó cégek adják.
Az ötvenek a magyar gazdaságban
2018-ban az ötvenek összesen 605,6 milliárd forint árbevételt értek el, amelyhez nem kevesebb mint 73,3 milliárd forint EBITDA (adózás, kamatfizetés és bevétel, valamint amortizáció előtti nyereség) párosult. Az ötvenek által alkalmazott munkavállalók száma meghaladja a 11 ezer főt.
A 2019-es BÉT50 kiadvány cégeinek átlagos tavalyi árbevétele 12,4 milliárd forint volt, átlagos EBITDA-juk pedig 1,5 milliárdra rúgott. Összehasonlítva ezeket a főbb mutatókat az Opten által az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű magyar társaságokkal, az látszik, hogy az ötvenek átlagos árbevétele 2018-ban közel hatvanhárom, míg az átlagos EBITDA-juk százkilenc százalékkal haladja meg az egymilliárd forintnál nagyobb társaságok ugyanezen mutatóit.
A kiadványban szereplő vállalatok összesített árbevétele 2017-ben tizenöt, míg 2018-ban tizenkilenc százalékkal emelkedett az előző évekhez viszonyítva. Ugyanezen időszakok alatt a cégek EBITDA-mutatói három és harminckét százalékkal nőttek, ennek eredményeképp 2018-ban átlagosan 12,1 százalékos EBITDA-marzs mellett működtek az ötvenek.
Iparági megoszlás
A 2019-es kiadványban szereplő vállalkozások többsége (20) a gyártó szektorból került ki, amelyek közül sokan fontos beszállítói a Magyarországon működő multinacionális gyáraknak. Emellett természetesen ezek a gyártó cégek jelentős tudásbázist és know-how-t hoztak létre hazánkban, amelyet hasznosítva kiléptek a nemzetközi piacra is. A szolgáltató szektor (12) képviseli a második legnagyobb csoportot, amelynek tagjai igen széles tevékenységi kört fednek le a minőség-ellenőrző cégtől kezdődően a munkaerő-kölcsönzésen át az étteremi hálózat üzemeltetéséig bezárólag. Közel hasonló arányban találhatók meg az idei kiadványban a kereskedelem (6), az IT (4), az élelmiszeripar (4) és az ingatlanszektor (3) szereplői.
Gyártó cégek
2018-ban is elmondható, hogy a feldolgozóipar jelentősen hozzájárult a magyar gazdasági növekedéshez. A gyártó cégek azonban nemcsak pénzügyi teljesítményükkel járultak hozzá a bővüléshez, hanem jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, valamint a KSH adatai alapján a beruházások közel harmadáért is felelnek.
A hazai feldolgozóipar továbbra is meghatározó szereplője az autógyártás és a kapcsolódó beszállító cégek, amelyek közül a 2019-es BÉT50 kiadványban is szerepelnek néhányan (pl. Simon Műanyagfeldolgozó, Robot-X, Elme Automatika). Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek az autóipar helyett réspiacokra és speciálisabb iparágakra fókuszálnak. Ilyenre példa az idei évben a többek között konvektorokat gyártó MPF Csoport, a technikai ruházatokat fejlesztő és gyártő PI-ER Kft., a vasúti gépjárműgyártáshoz kapcsolódó termékek előállításával foglalkozó CNC Rapid Kft. vagy az Almási Ipari és Kereskedelmi Kft., továbbá a speciális gépek és eszközök gyártásával foglalkozó Hafner Pneumatika Kft.
A KSH adatai alapján 2018-ban a hazai iparban a gumi-, a műanyag-és az építőanyag-ipar bővült a legnagyobb mértékben, amelyek meghatározó szereplői a BÉT50 kiadványban is reflektorfénybe kerültek (Mikropakk Kft., Masterplast Nyrt., PEMÜ Zrt.).
Az ötvenek körében számos olyan cég is megtalálható, amely főként az exportpiacra termel, akár saját márkás termékeket (MPF Industry Group, Herendi Porcelánmanufaktúra), akár más márkák számára bérgyártás keretében (PI-ER Technical Kft.).
Az autógyártás és a gépipar mellett az idén találkozhatunk társaságokkal a textilipartól (PI-ER Technical Kft.) az üveg-és porcelángyártás (Észak Üvért Kft., Herendi Porcelánmanufaktúra) szereplőin át napelemet gyártó cégekkel (CoreComm SI Kft.) is.
Földrajzi megoszlás
A korábbi kiadványokhoz hasonlóan az idei is tovább erősíti azt a tényt, hogy Budapest és vonzáskörzete tekinthető a magyar gazdaság legmeghatározóbb térségének. A vállalatok bejegyzése alapján a fővárosban található ugyanis a BÉT50-cégek közül 22, amihez hozzáadódik négy Pest megyei társaság.
A koncentrációtól függetlenül a BÉT50 2019 cégei lefedik az ország nagy részét, ugyanis szinte minden régióban találunk sikeres és példaértékű vállalkozásokat. Az idén a fővárost és Pest megyét leszámítva tíz megye képviselteti magát a kiadványban: Bács-Kiskun (1), Baranya (3), Borsod-Abaúj-Zemplén (2), Fejér (4), Győr-Moson-Sopron (4), Hajdú-Bihar (3), Nógrád (1), Vas (1), Veszprém (4) és Zala megye (1).
Az interjúk során a tulajdonosok és vezetők többsége kiemelte a környezetük fejlesztésének fontosságát, amelynek keretében támogatják az adott települések felújítását, játszóterek építését, illetve a helyi fiatalok szakmai fejlődését.
Emellett visszatérő téma volt a munkaerő kérdésköre. A kiadványban szereplő cégek mindegyike fontosnak tartja munkatársai folyamatos képzését, a toborzási folyamatok megreformálását, valamint nagy hangsúlyt helyeznek az alkalmazottak megtartására is. Természetesen ahol ez lehetséges, a cégek igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamataikat, hogy ezzel is segítsék a kieső munkaerő helyettesítését, valamint szükség szerint saját képzési programokat indítanak a munkavállalóik részére, hogy minél hatékonyabban tudják fejleszteni őket. A BÉT50 2019-es kiadványban szereplő vállalatok többsége jelentős munkabérfejlesztést tud maga mögött az elmúlt 3-4 évben, illetve a gyártó cégek közül már sokan megkezdték az Ipar 4.0 keretein belül üzemeik robotizációját, munkatársaik átképzését a modern gépek használatára. Ugyanakkor az említett fejlesztések mellett a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a dolgozóik jól érezzék magukat a munkahelyükön, ezzel egyre nagyobb figyelem jut a céges rendezvények, csapatépítők és családi napok szervezésére is.
Utódlás, generációváltás
2019-ben, közel 30 évvel a rendszerváltás után, megkerülhetetlen téma volt a kiadvány készítése során az utódlás, a generációváltás kérdésköre. Mivel a magyar kis-és közepes vállalkozások jelentős részének alapítása a 90-es évek környékére esett, a tulajdonosok-ügyvezetők többsége túl van a 60. életévén, amikor már sokan elgondolkodnak a vállalataik jövőjéről. Egy céget, egy élet munkáját ugyanakkor nem könnyű és nem magától értetődő folyamat átadni. Az alapítók több szálon kötődnek a „gyermekeikhez”, legyen szó érzelmi, pénzügyi vagy üzleti megfontolásokról.
A jelenlegi és a korábbi kiadványok alapjául szolgáló beszélgetések ezt alá is támasztották. Számos iránymutató példával lehet találkozni, ahol már sikeresen lezajlott a generációváltás, ami mellett sokan vannak, ahol folyamatban van a vezetés és a tulajdon átadása. Ugyanakkor sok cégnél még hátravan ez a típusú változás.
Miért merül fel az utódlás kérdése a vállalkozásoknál és milyen szinteken érdemes ezt vizsgálni? A fő probléma, hogy az esetek túlnyomó többségében a menedzsment és a tulajdonosi kör szorosan összefonódik vagy teljesen megegyezik. Ez azt a nyilvánvaló kockázatot hordozza magában, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos-vezető nem tudja tovább irányítani a vállalkozását, bizonytalanná válik a cég működése, beleértve többek között az ügyfelek kiszolgálását és az alkalmazottak jövőjét. Milyen lehetőségei vannak az alapítóknak az utódlás megoldására?
A legoptimálisabb esetben van a családon belül olyan személy, aki nyitott és képes arra, hogy a vállalat operatív vezetését átvegye az alapítótól, és később a tulajdonosi ágon is meg tud jelenni. Így klasszikus, családon belüli utódlás mehet végbe, amikor a cég generációkon átívelően működik és fejlődik.
Amennyiben a családon belüli utódlás nem megoldott, érdemes kialakítani egy a tulajdonostól független, professzionális menedzsmentréteget, amely felel a cég működtetéséért. Ekkor a tulajdonos visszavonulhat a napi folyamatoktól, és a stratégia jellegű döntésekre, a tulajdonosi érték maximalizálására koncentrálhat.
Ez a háttérbe vonulás azonban nem megy mindig zökkenőmentesen. Tipikus megoldandó probléma az alapítónál az évek során felhalmozott szakmai tudás és kapcsolatrendszer átadása, a bizalom felépítése az új, jellemzően fiatalabb vezetésben, valamint az új vezetői megközelítések és döntések elfogadása.
Egy családtól független vezetői réteg felállításakor fontos kérdés továbbá, hogy a tulajdonosi szerkezet utódlása hogyan történik; erre ideális esetben a következő megoldások jöhetnek szóba:
- családon belül örökli meg valaki a cég tulajdonjogát, aki viszont nem szeretne belefolyni a napi üzletmenetbe;
- a kulcspozícióban lévő menedzsmenttagok kivásárolják az alapítót, és ezzel teljes egészében ők viszik tovább a céget;
- a tulajdonos értékesíti a társaságot egy vagy több befektető részére.
A menedzsment kulcsszerepet tölt be az utóbbi esetben is, ugyanis bárki legyen az új tulajdonos, annak szüksége lesz egy professzionális csapatra, amely ellátja az operatív irányítást. Egy eladás során emellett fontos szem előtt tartani az alábbi kiemelt tényezőket is, amelyek jelentősen befolyásolhatják egy lehetséges tranzakció kimenetelét:
- Mennyire előrehaladott a korábban már említett, tulajdonosi tudásbázis és kapcsolatrendszer átadása? Mennyire függ a társaság működése és ügyfélköre az alapítótól?
- Mennyire mosódik össze a tulajdonosi és céges vagyon? Mi az, amire a tulajdonosnak egy esetleges eladás után szüksége lesz, és ezzel párhuzamosan mit nem szeretne a vevő átvenni?
- Milyen szinten szabályozottak a társaság pénzügyi és egyéb folyamatai?
- Mennyire transzparens a cég működése és milyen mélységű a cégstruktúra?
- Mennyire rendezett a cégjogi struktúra?
Ezek a területek kiemelt fontosságúak a vevők szemében, amikor arról döntenek, hogy befektessenek-e egy adott vállalkozásba, elköteleződjenek-e egy társaság mellett.
Látszik tehát, hogy a generációváltás egy rendkívül összetett és időigényes folyamat, és ahhoz, hogy sikeres legyen, elkötelezettségre, egy jól megtervezett struktúrára és összehangolt lebonyolításra van szükség. Bármelyik irányba is indul el egy alapító, számítania kell arra, hogy az út során lesznek nehézségek és olyan feladatok, amelyekre részben fel lehet készülni előre, de segítség nélkül nagyon nehéz lesz megtalálni a megoldást.
Hazai cégek eloszlása életkor szerint 2019-ben
Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy összességében milyen nagy tömeget alkot a hazai cégstruktúra. 530 ezer vállalkozás, 430 ezer egyéni vállalkozó, 140 ezer egyéb szervezet és 1,7 millió magánszemély, aki tulajdonosként vagy cégvezetőként részt vesz a versenyszféra vérkeringésében. A BÉT50 kiadvány vállalkozásai ennek a sikeres vállalkozói rétegnek is a krémje, amelyek olyan életutat tudhatnak maguk mögött, hogy még ebből a szűk elitklubból is ki tudtak emelkedni.