1. A közép- és kisvállalatok jelentősége
A közép- és kisvállalatok a magyar gazdaság számára is döntő fontosságúak. A pénzügyi és agrárszektorokat leszámítva a gazdaságban keletkező hozzáadott érték (hozzáadott érték alatt a kibocsátás és a folyó termelői felhasználás különbségéből származtatott értéket tekintjük) több mint egyharmadát állítják elő, és a magánfoglalkoztatottak harmada is közép és kisvállalatoknál dolgozik.
Ezek az arányok ugyan elmaradnak az EU-országok átlagos mutatóitól, de figyelembe véve, hogy régiónkban a piacgazdaság és a vállalkozás mindössze két-három évtizedes múltra tekinthet vissza, a különbség nem is tűnik olyan jelentősnek.
Ahogy a kiadványban szereplő cégek, vagyis Az ötvenek mintája is mutatja, a közép- és kisvállalatok sajátos funkciókkal rendelkeznek a nemzetgazdaságban. Döntő szerepet játszanak a helyi és a regionális piacok kiszolgálásában (erre példa a kábelpiacon a Tarr Kft., vagy a logisztikában a BILK Zrt.), az innovációban (mint a Solvo Zrt. és a Diagon Kft. az egészségügyben, a Cserpes Kft. az élelmiszer iparban), és a nagyvállalatok beszállítói között is nagy számban találjuk meg őket (erre lehet kiváló példa a CSABAcast Kft., a Karsai Csoport vagy a Salgglas Zrt.). Bizonyos szektorokban a jelentőségük kiemelkedő, ilyen például a vendéglátás és az élelmiszeripar, s az exportteljesítményük is figyelemre méltó.
2. Az ötvenek
Az EY az elmúlt 28 évben felgyűlt szakmai ismeretével és magyarországi kapcsolatrendszerével segítette tanácsadóként a Budapesti Értéktőzsdét Az ötvenek kiválasztásában és a kiadvány elkészítésében.
Az előző évhez hasonlóan 2017-ben is olyan Magyarországon működő és magyar tulajdonú vagy kötődésű vállalatok bemutatása volt a cél, amelyek sikeresek, inspirálólag hatnak környezetükre, és bizonyíthatóan hosszú távon fenntartható piaci pozícióra tettek szert.
Arra törekedtünk, hogy Az ötvenek a közép- és kisvállalati spektrum egészét lefedjék. Így a tipikusan középméretű vállalatok (3–15 milliárd Ft árbevétel) mellett példaértékű nagyobb cégeket (ilyen például a Vajda Papír Kft., a Master Good Kft. vagy a Waberer’s International Nyrt.) és olyan 3 milliárd Ft alatti árbevétellel rendelkező kisvállalatokat (pl. BIGPRINT HUNGARY Kft.) is bemutatunk, amelyek jó úton haladnak afelé, hogy az elkövetkező 2-3 évben középvállalattá váljanak, amennyiben dinamikus növekedésüket fenn tudják tartani.
2.1. Iparági megoszlás
Az ötvenek a magyar gazdaság széles spektrumát reprezentálják. Bár a BÉT50 mintája alapján nem vonhatunk le általános következtetéseket, de talán nem véletlen, hogy a cégek több mint fele olyan fontos szektorból kerül ki, mint a gyártás különböző ágai (ezen belül is hangsúlyosan az autóipar), az élelmiszer-feldolgozás vagy a közép- és kisvállalatok hangsúlyos szerepvállalásával jellemezhető IT.
2.2. Földrajzi megoszlás
Az ötvenek mintája megerősíti azt a tényt, hogy Budapest megkerülhetetlenül a magyar gazdasági élet központja, ugyanis itt található a BÉT50 cégek közül tizennyolc.
Ugyanakkor - ahogy az a fenti térképen is jól kirajzolódik - az ország minden régiójában találtunk példaértékű vállalatokat. A kiadvány összeállítása közben, a cégvezetőkkel és tulajdonosokkal készített interjúkon is nyilvánvalóvá vált, hogy ezeknek a vidéki cégeknek milyen alapvető gazdasági, kulturális és közösségformáló hatása van a közvetlen környezetükben élőkre.
2.3. Élelmiszeripar
Az ötvenek összetételének vizsgálata során szembetűnő, hogy milyen sok élelmiszeripari vállalkozás szerepel köztük. Gyakorlatilag minden élelmiszeripari ágazatból szerepel egy-egy sikeres és ismert társaság. Találunk kiemelkedő vállalkozást a baromfiiparból, a tejiparból, a hűtőiparból, a húsiparból, a gabona kereskedelemből az élelmiszer kereskedelemből vagy a malomiparból.
Az élelmiszer-feldolgozás sikeressége érthető egy komoly agrárbázissal rendelkező országban. A legtöbb cég termékeit ott találjuk az asztalunkon, így ezen vállalatok szokásosnál nagyobb ismertsége talán nem is meglepő. Hozzájárul a szélesebb körű ismertséghez, hogy az élelmiszeripari vállalatokhoz sokszor sikeres márkanevek is kapcsolódnak (Cserpes, Detki, Kométa, Mirelite, Riska).
Az élelmiszeripar sajátossága, hogy más iparágakhoz képest jelentős a magyar tulajdonú vállalkozások aránya, illetve az élelmiszer feldolgozás legtöbb ágazatában kisebb a globális vállalkozások jelenléte. Sőt, az elmúlt években tanúi lehettünk, hogy a magyar vállalkozók léptek a multinacionális társaságok helyére (Az ötvenek között ilyenre találunk példát a Mirelite Mirsa Zrt. vagy az Alföldi Tej Kft. történetében).
Versenyezniük viszont sok esetben világmárkákkal kell. A termelőkkel való kapcsolatuk, a helyi igények ismerete, márkaismertség, termékinnováció vagy éppen egyedi értékesítési csatorna kialakítása teszi őket versenyképessé. Ahogy az élelmiszerexport az egész ország szempontjából jelentős, úgy Az ötvenek között szereplő élelmiszeripari cégek többsége is jelentős exportőr.
2.4. Exportőrök
Evidencia, hogy Magyarországon, nyitott gazdaságként óriási jelentősége van az exportképes cégeknek. Nem véletlen az sem, hogy Az ötvenek között számos olyan vállalatot találunk, akik működésük során már sikeresen átlépték az ország határait. Az ötvenek közül 14 vállalat árbevételének már több mint 50%-a származik exportból.
Nagy ugrást jelent, ha egy vállalat a nemzetközi piacokon is sikeresen megméretteti magát, arról azonban általában kevesebb szó esik, hogy az új piacok mellett az új versenytársakhoz, sok esetben új kultúrához is igazodni kell, nem beszélve a nemzetközi lét olyan mindennapi elemeiről, mint az időeltolódás miatti késői tárgyalások vagy a sok utazás. Az idei interjúk alapján kirajzolódott, hogy a nemzetközi jelenlét talán legnagyobb kihívása, hogy a cég szervezetileg felkészült legyen a nemzetközi növekedésre és a megváltozott játéktérre.
A sikeres nemzetközi működésre sincs egységes recept. Lehet valaki sikeres, ha csak a világpiacra koncentrál (pl.: Felföldi Kft., Solvo Zrt.), ha nagyon tudatos építkezés mellett fokozatosan lépkedve nyit az új piacok felé (mint a Café Frei Kft.) vagy ha olyan nemzetközi értékláncba csatlakozik be, ahol az első pillanattól kezdve a nemzetközi versenyben kell megállnia a helyét (pl.: CSABAcast Kft.).
3. A tulajdonosok
A kiadványban szereplő ötven vállalkozás átlagos életkora 17 év. Sok vállalkozástörténet indult a rendszerváltás idején.
A mai sikeres középvállalatok jelentős része az akkori béték és géemkák leszármazottja (példa erre az Oázis Kertészeti Kft., a Szatmári Kft., a Detki Keksz Kft. vagy az Opten Kft.), vagy esetleg a privatizáció során került a mai tulajdonosokhoz. Egy másik típus, amit azonosíthatunk, már a kialakult piacgazdaság körülményei között jött létre, tudatos vállalkozói gondolkodás és tervezés eredményeként (mint az UBM Csoport vagy az Ingatlan.com Zrt.).
A sikeres közép- és kisvállalatok esetében viszonylag ritka a tulajdonosváltás. Természetesen előfordul azért, hogy a vállalkozás vagy annak egy része értékesítésre kerül (erre találunk példát a Graboplast Zrt. és a Nord-Paper Kft. történetében), ennek lehetnek alapos piaci és magánéleti okai is.
A cégeladásnál jóval gyakoribb a cégvásárlás. Érdekes módon az akvizíció ebben a vállalati körben is fontos növekedési forrás; Az ötvenek közül tizennyolcan hajtottak végre akvizíciót eddigi működésük során (mint például a Mirelite Mirsa Zrt., a Szatmári Kft. vagy az Alföldi Tej Kft.).
Az ötveneket alapvetően az jellemzi, hogy a tulajdonosok tevőlegesen közreműködnek a vállaltuk vezetésében. Van azonban arra is példa, hogy a menedzsment tagjai tulajdonossá válnak (pl. Mercarius Kft.) vagy a tulajdonosok hátrébb lépése után profi menedzserekre bízták a vállalat vezetését (pl. Rábalux Zrt.).
A kis-, közepes- és nagyvállalatok között, tizenhárom esetben található női vezető; legyen az ügyvezető, tulajdonos, vagy a családi vállalkozás következő generációjának képviselője. Reméljük, hogy az ő példájuk is sokaknak inspirálólag hat majd és tovább növekszik a női vezetők aránya a jövőben.
3.1. Családi vállalkozások
Az ötvenek egyik jellegzetessége a családi vállalkozások nagy száma. Ez nem meglepő, hiszen a közép- és kisvállalatok körében ez az egyik leggyakoribb tulajdonosi forma. Ami a családi vállalkozást talán leginkább megkülönbözteti a többi cégtől az a jellegzetessége, hogy számára a legfontosabb szempont, hogy stabil és fenntartható működésű vállalatot hagyhasson a következő generációra. Ily módon a családi vállalkozások egyik sajátossága, hogy inkább közép- és hosszú távon gondolkodnak.
Családi vállalkozásként soroltuk be azokat a vállalatokat, ahol a fő tulajdonos egy vagy több családtagja is dolgozik a cégben.
A generációváltás valószínűleg a legkritikusabb téma a családi vállalkozások számára. A generációváltás nagyon sok egyedi, köztük emocionális tényezőtől is függ. Éppen ezért kiemelkedő siker, amikor az új generáció beilleszkedése a vállalat vezetésébe végbemegy. Erre is több példa van Az ötvenek között, a Detki Keksz Kft.-ben, a Mirelite Mirsa Zrt.-ben, az Oázis Kertészeti Kft.-ben, de a Master Good Kft.-ben és a Lakics Gépgyártó Kft.-ben is a tulajdonosok családjának második generációja alkotja – legalább részben – a menedzsmentet.
3.2. Tőkebevonás
A közép- és kisvállalatok többsége elsősorban saját forrásaira igyekszik támaszkodni, és a tulajdonosaik körében érezhető egyfajta óvatosság a külső forrás bevonásával kapcsolatban, beszéljünk akár hitel ági vagy tőke ági forrásról. Az ötvenek között is több olyan vállalattal találkoztunk, akik ha hitel felvétel mellett is döntöttek, fontosnak tartották az adósság mielőbbi leépítését. Számos tulajdonosnak és cégvezetőnek az a célja, hogy megőrizze a vállalkozása családi mivoltát, így a hosszú távú stratégiájának központi eleme, hogy az mindvégig családi tulajdonban maradjon. Látunk azonban számos olyan példát is Az ötvenek között, hogy tőkebevonás után tudták sikeresen új pályára állítani vállalkozásukat.
A jól megválasztott tulajdonostárs bevonásának addicionális előnyei nem mindig nyilvánvalók. Egy új szemlélet vagy a bevett gyakorlatok külső szemlélő általi megértésének a folyamata önmagában képes előremozdítani a vállalatot, pozitívan tud hatni a működésre.
Több olyan cég is bekerült az idei BÉT50 kiadványba, amely a növekedés finanszírozására vont be sikeresen külső forrást, vagy erre készül. Látunk példát magas belépési korlát leküzdésének finanszírozására (Visual Europe Group) vagy növekedés finanszírozására (pl. Carboferr Zrt.).
De látunk példákat arra vonatkozóan is, hogy cégek külső forrást vontak be egyedi, innovatív megoldásaik finanszírozására. Ilyen az Inwatech Kft., amely új megoldásuk piacra vitelét valósította meg kockázati tőke bevonása mellett.
A forrás bevonásának céljától függetlenül a tőkepiac lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy a kontrolljogok megtartása mellett tudjanak forrásokhoz jutni. A Waberer’s International Nyrt. tőzsdei bevezetése az elmúlt húsz év legnagyobb magyar tőkepiacra lépése, ezért is szerepelnek ismét a BÉT50 kiadványban.
Az ötvenek között több olyan vállalat is szerepel, amely már bevezetésre került a tőzsdére (ilyen a Waberer’s International Nyrt. mellett az UBM Nyrt. is) vagy a tőzsde valamely piacának aspiránsa, mint például a Graboplast Zrt. vagy például a Carboferr Zrt., amely a BÉT rövidesen induló kkv-platformján tervezi a növekedési terveihez szükséges forrás bevonását.
Fentiek mellett a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) megváltozott jogi kerete új lehetőségeket biztosít az ingatlanbefektetési társaságok működésére. Ezekkel a jogszabályi változásokkal egy európai szinten versenyképes működési környezetet sikerült megteremteni így nem csoda, hogy az új társasági formával számol a tervei között a Gránit-pólus Management Zrt. is.
Az ötven vállalkozás története kiválóan illusztrálja, hogy a vállalkozó munkájának eredménye nem az adott termék vagy szolgáltatás, hanem a vállalkozás, amit hosszú évek munkájának eredményeképpen épített fel. A „cégem a termékem” koncepció terjedése, amihez a BÉT50 kiadvány is igyekszik hozzájárulni, nem csak a cégek ismertségéhez, hanem a tőkepiacok fejlődéséhez is elengedhetetlen.