A Tőzsde alapítása

A Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: Tőzsde) a tőzsdealapító közgyűlés által 1990-ben elfogadott alapszabállyal jött létre. Az alapítás célja elsősorban a tőzsdén forgalmazott értékpapírok keresletének és kínálatának elősegítése valamint a nyilvános árfolyam alakulás biztosítása volt. A Tőzsde önálló jogi személy és tagsági alapon működik, vagyis az alapítók önkéntesen hozták létre. A Tőzsde függetlenségét, önállóságát kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korlátozhatja. A Budapesti Értéktőzsde 2002. június vége óta részvénytársasági, 2006. május óta pedig zártkörű részvénytársasági formában működik.

A Tőzsde szervezete és szabályalkotása

A Tőzsde egyrészt önkormányzó szervezet, azaz maga választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselőit, másrészt önszabályozó szervezet, azaz a törvény által meghatározott keretek között maga határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat. A Tőzsde szervezetileg az alábbi testületekből áll; az Igazgatóság; mely, mint ügyvezető szerv funkcionál, a Felügyelő Bizottság; mely az ügyvezetés ellenőrzését látja el, valamint a Menedzsment; mely képviselő szervként működik. A Tőzsde szervei hozzák létre a Tőzsdei Szabályokat, melyen belül az Igazgatóság hatáskörébe a Tőzsdei Szabályzatalkotás, a Tőzsdei Rendelkezések valamint az igazgatói határozatok-, a Vezérigazgató hatáskörébe pedig a vezérigazgatói határozathozatal áll. A Tőzsdei Szabályzatok tartalmazzák a tagsági, a kereskedési, az értékpapír bevezetési-és forgalomban tartási, a törlési eljárásokra, továbbá a szankciókra, a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatali módjára, az összeférhetetlenségre, valamint a tőzsdetermi kereskedelmi struktúrára vonatkozó valamennyi kötelező jellegű rendelkezést. A Tőzsdei Rendelkezések tartalmazzák az érvényes díjtételeket, a Tőzsdei munkaszervezet felépítésének és működésének a rendjét, az MMTS szabadpiaci rendszer kereskedésének szabályait, valamint a tőzsdei kereskedők, kibocsátók, befektetők érdekképviseleti rendjére vonatkozó kötelező jellegű szabályokat. Az Igazgatói és Vezérigazgatói határozatok pedig jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg a kibocsátókra, kereskedőkre, valamint az üzletkötőkre. E jogforrások hatálybalépése akként történik, hogy minden esetben az Igazgatóság – az általa hozott határozatán kívül – hagyja jóvá a szabályzatot, rendelkezést vagy vezérigazgatói határozatot, és amennyiben ez megtörtént, a vezérigazgató határozatával megállapítja a hatályba lépés napját. Szabályzatok esetében a Felügyelet engedélye is szükséges a hatálybalépéshez.      

A tőzsdére vonatkozó szervezeti és egyéb követelmények

A Tpt. a tőzsdét részvénytársaságként definiálja, és kizárólag azokat a szabályokat jeleníti meg, amelyek a tőzsde tevékenységének speciális jellegéből fakadóan a gazdasági társaságokról szóló törvénytől eltérő szabályokat igényelnek, illetve amelyek abban nem szerepelnek. Ilyen szabály többek között a részvénytársaságokra vonatkozó általános rendelkezésektől eltérő nagyságú alaptőke követelmény, amely szerint a tőzsde jegyzett tőkéjének legkisebb összege kizárólag árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedéséhez kapcsolódó tőzsdei tevékenység esetén 150 millió forint, míg minden más tőzsdei termék kereskedése esetén 500 millió forint.

Ugyanaz a szabályozás vonatkozik minden tőzsdére függetlenül attól, hogy mi a kereskedés tárgya (vagyis hogy érték- vagy árutőzsde-e). Továbbra is lehetőség van új tőzsde alapítására, a tőzsdék szétválhatnak, összeolvadhatnak és megszűnhetnek. A tőzsde alapítóinak, illetve tulajdonosainak joga és egyben kötelezettsége, hogy eldöntsék, milyen típusú tőzsdét kívánnak működtetni. Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható, az alapításához a Felügyelet engedélye szükséges. Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább 150 millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább 500 millió forint pénzben befizetett alaptőkével alapítható.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint jogszabályi szinten nem került meghatározásra a legmagasabb tulajdoni részesedés mértéke a tőzsdében, azonban a zártkörűen működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. Az egyes sarokpontnak számító tulajdoni arány (33, 50, 66, 75 és 100%) átlépéséhez a Felügyelet engedélye szükséges a korábbi 5, illetve 10 %-ot elérő részesedés, illetve szavazati jog megszerzéséhez kötelező előzetes felügyeleti engedéllyel szemben. A tulajdonosi szerkezet bármilyen változását a tőzsdének nyilvánosságra kell hoznia. A Felügyelet megtagadhatja a fenti arányok szerinti tulajdonszerzést, ha a kérelmező veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, vagy üzleti tevékenysége, illetve más tulajdonosi részesedései a felügyeleti tevékenységet akadályozzák.

A tőzsdére vonatkozó tevékenységi szabályok

A tőzsde a tőzsdei tevékenységen, illetve azt segítő, kiegészítő tevékenységen kívül kizárólag az elszámolóházi, oktatási, informatikai, kiadvány előállítási és terjesztési, adatszolgáltatási tevékenységet folytathat. A Tpt. meghagyta a tőzsde önszabályozó jogosítványait, tehát a tőzsde a tevékenység elemeit belső szabályzataiban - felügyeleti jóváhagyás mellett - maga határozza meg. Így például a tőzsde szabályzatban határozhatja meg az értékpapírok tőzsdei bevezetésére és forgalomban tartására, az egyes szekciók létrehozatalának és működésének rendjére, a kereskedés szabályaira, a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatalának rendjére, a tőzsdei kereskedők kötelezettségeire, stb. vonatkozó szabályokat.

A tőzsdei kereskedési jog

A részvénytársasági formában működő tőzsde esetén a kereskedési jog megszerzésére nem a társaság részvényesei, hanem a tőzsdei termék kereskedésére hatósági engedéllyel rendelkező személyek szerezhetnek jogosultságot, amennyiben a tőzsde szabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek is megfelelnek (szekciótagság). A Tpt. a tőzsde számára jogszabályban meghatározott, a tőzsdei kereskedők ellenőrzését lehetővé tevő jogosítványokat is biztosít, amely ellenőrzési tevékenysége során a tőzsde együttműködik a Felügyelettel, valamint szükség esetén jogosult szankciókat alkalmazni.

Közösségi csatlakozásunk óta a magyar tőzsdén kereskedési jogot kaphat olyan külföldi gazdasági társaság is, amely engedéllyel rendelkezik a tőzsdei termékek kereskedésére, anélkül, hogy Magyarországon fióktelepet, vagy leányvállalatot hozna létre.