A Tőzsdére való bevezetés több lépésből álló folyamat, melynek időigénye és komplexitása attól is függ, hogy milyen „típusú” bevezetést kíván a társaság megvalósítani az alábbi lehetőségek közül:

1. „Egyszerű” tőzsdei bevezetés tőkeemelés (új részvények kibocsátása), illetve meglévő részvények nyilvánosság felé történő felajánlása (exit) nélkül. Ebben az esetben a tőzsdei megjelenéssel a társaság egy rugalmas későbbi finanszírozási forma lehetőségét teremti meg. Ugyanakkor „megtanulja” a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségeknek való megfelelést, miközben folyamatosan lehetősége van a nyilvánosság előtti megmérettetésre. Ha jól teljesít a tőzsdei jelenlét során, akkor kedvezőbb feltételekkel nyílik mód tőkebevonásra.  Ezt a lehetőséget választhatja a társaság például akkor, ha nem rögtön a bevezetéskor van szüksége addicionális tőkére, és ha a tulajdonosok is csak közép vagy hosszabb távon kívánnak megválni a részesedésüktől, vagy annak egy részétől. Ezzel szemben áll természetesen az a teher, amit a cég magára vállal a tőzsdei megjelenéssel, a nyilvánossá válással, melyet így már a tényleges forrásbevonás illetve exit megvalósítása előtti időszakban is viselni kell.
   
   

2. „Klasszikus tőzsdei bevezetés”, azaz olyan bevezetés, amikor a tőzsdei bevezetés együtt jár egy részvénycsomagnak a nyilvánosság felé való felajánlásával, tehát vagy új részvények kibocsátásával, vagy tulajdonosi értékesítéssel, vagy akár a kettő kombinációjával.