A tőzsdei kereskedés kiemelten fontos szereplői a tőzsdei értékpapír kibocsátó cégek, mivel a Tőzsde azonnali piacán az általuk kibocsátott értékpapírok képezik a kereskedés tárgyát.

Ahhoz, hogy egy kibocsátó értékpapírjával megkezdődhessen a kereskedés a Tőzsdén, a kibocsátónak be kell nyújtani a Tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. A Bevezetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem alapján a Tőzsde az adott kibocsátót felveszi a Terméklistára - amely a Tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó ezen értékpapírjára.

Az egyes kibocsátók különféle értékpapír-fajtákat vezethetnek be a tőzsdére, egyszerre akár több fajtát is, vagy egy fajtából többet. A kibocsátott értékpapírok tipikusan az alábbiak lehetnek:

• részvények, befektetési jegyek, certifikátok és speciális értékpapírként az állam által kibocsátott kárpótlási jegy a Részvény Szekcióban;

• vállalati kötvények, jelzáloglevelek, államkötvények, kincstárjegyek a Hitelpapír Szekcióban.

Egyes értékpapírok határozott futamidőre jönnek létre, és a futamidő végén automatikusan megszűnnek, ezzel párhuzamosan a terméklistáról is lekerülnek. Mások határozatlan futamidejűek, azonban esetükben is előfordul, hogy bizonyos idő elteltével kivezetésre kerülnek a Tőzsdéről. Ez történhet magának a kibocsátónak a kezdeményezése alapján, vagy bizonyos olyan, a Bevezetési Szabályzatban előre rögzített egyéb esetekben, melyek magukkal vonják a terméklistáról való törlést.

Az értékpapírjuk Tőzsdére való bevezetését kezdeményező kibocsátóknak nemcsak a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódóan vannak kötelezettségeik, hanem a Tőzsdei jelenlét során is. Ez elsősorban meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesítését jelenti. Ennek keretében a kibocsátó cégeknek rendszeres, rendkívüli és egyéb tájékoztatási kötelezettségeik merülnek fel, melyeket részletesen a Bevezetési Szabályzat  tartalmaz.

A tőzsdei kibocsátók listáját lásd a Tőzsdén jegyzett kibocsátók listája  pontban.